Az Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak konferenciáját 10. alkalommal rendezték meg 2023. február 23-án. A rendezvényt – hagyományainak tovább éltetése mellett – a jubileumi alkalomhoz méltó helyszínen, a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezte meg a konferenciát alapító Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és az Evangélikus Pedagógiai Intézet, valamint a most társszervezőként csatlakozó Habsburg Ottó Alapítvány.

Száműzöttként Madeirán címmel készült az alapítvány tablókiállítása, ami 2023. április 1-jéig látható a kastélyban. A IV. Károly halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítást Fábry Eszter és Merza Beáta kurátorok mutatták be a konferencia résztvevőinek. A konferenciára az idén meghívást kaptak a társegyházak fenntartásában működő iskolák, a református és a római katolikus pedagógiai intézetek munkatársai, a Gödöllőn és vonzáskörzetében lévő oktatási intézmények pedagógusai is. Az így ökumenikussá bővült rendezvény előadásait a Grassalkovich-kastély dísztermében hallgatta a közel 70 fős szakmai érdeklődő.

A megjelenteket házigazdaként dr. Ujváry Tamás igazgató köszöntötte, aki a kastély turisztikai célú látogatása mellett legalább olyan fontosként említette a múzeumpedagógiai és oktatási szempontú programlehetőségeket. Tette ezt annak a kulturális intézménynek az igazgatójaként, amiről tudjuk, hogy az isaszegi csata után itt járt Kossuth Lajos, és ennek a kastélynak az erkélye alatt szedett Medgyánszky Bertának virágot Petőfi Sándor. A magyar örökség sokszínű bemutatásához igen alkalmas tanítási helyszínnek tartja a múzeumot, ami ugyan leginkább a Sissi hagyomány ápolásáról ismert, de korántsem teljes a most említettekkel sem a sor.

A különleges, jubileumi konferencia szervezői nevében Varga Márta, a MEE Nevelési és oktatási osztályának vezetője és Veizer Valéria, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium igazgatója köszöntötte a megjelenteket. A rendhagyó köszöntő – az evangélikus köznevelési stratégia egyik kulcsfogalmának, a tanulószervezeti működésnek gyakorlati megvalósításaként hangzott el. Ismeretbővítésre és tudásmegosztásra került sor a történelmi konferenciák megnyitójában ritkán elhangzó statisztikai adatokkal. Megtudtuk, hogy érkeztek pedagógusok majd minden evangélikus iskolából, Soprontól Békéscsabáig, Mezőberénytől Miskolcig, Győrtől Bonyhádig képviselve azt a közösséget, akik közül legtöbben a budapesti és a Pest vármegyei intézményekből voltak jelen. Az a tény, hogy a legidősebb és a legfiatalabb résztvevő születési éve éppen 3 generációt képvisel, a családtörténelemmel ma is többször foglalkozó konferencián különösen izgalmasan hangzott.

A bevezető előadást Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, Egyházunk országos felügyelője tartotta. Az ukrán-orosz háború kezdetének első évfordulóját megelőző napon, kettővel a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt Pál apostol rómaiakhoz írt leveléből idézte a képmutatás nélküli szeretet felszólítását: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a jóval a rosszat.” (Róm 12, 21)

Hogyan is tudjuk erre felkészíteni gyermekeinket? Ha megtanítjuk nekik mindazt, amivel a ma oly általánossá váló, leegyszerűsítő kommunikáció ellenére is képesek lesznek komplexitásában látni és értelmezni világunkat – hangzott az egyházi vezető, a társadalomtudományok művelője, az oktatási intézményekben folyó munkát fenntartói és szülői oldalról is ismerő Prőhle Gergely válasza. Akkor fogják tudni gyermekeink, hogy mit gondoljanak háborúról, békéről, EU-ról, történelmi múltról, a jelen kihívásairól, ha megtanulják, ha megtanítjuk nekik, hogy a nemzeti érdek és az európai integráció nincs ellentmondásban egymással, a modern polgári érdekvédelem a szubszidiaritáson alapulva biztosítható. Ezt tanítani a középiskolában – ez az evangélikus pedagógusok feladata. Ehhez adja támogatását a fenntartó evangélikus egyház és ehhez kívánt eredményes tanácskozást a konferencia résztvevőinek az országos felügyelő.

Fejérdy Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgató helyettese Habsburg Ottó tanulóéveiről adott elő. A száműzetés gyakran változó helyszínein folyamatosan zajló, az édesapa korai elvesztése ellenére is szigorú napirenddel és tiszteletre méltó céltudatossággal összeállított és megvalósított nevelési-oktatási programot gazdag fényképes illusztrációval és családtörténeti érdekességekkel fűszerezve ismertette az előadó. Habsburg Ottó a magyar és osztrák érettségi követelmények szerinti tananyagot 8 helyett 6 év alatt tanulta meg, ehhez Pannonhalmáról teljes iskolai felszerelést – térképeket, természettudományos eszközöket is kapott. Magyar irodalmi érettségi dolgozatát Arany János költészetéről írta. Miközben teljesítette az elvárást, hogy a birodalom minden nyelvét sajátítsa el, a magyar koronatan jogrendszerét és vasúti kirándulásaik egyikén pl. a vaskohó működését is megismerve. Keresztény nevelése, szociális érzékenysége, toleranciája és bátorsága határozta meg egész életét. A gyermek Ottó – édesapjához hasonlóan – szerette szavalni Petőfi verseit. Nevelőinek naplóbejegyzései szerint a Nemzeti dal kapcsán meg merte kérdezni: „Az osztrákoknak nincs istene, vagy másik van?” Bicikliverseny, lovaglás, vívás, tengeri halászat adta a testedzés alkalmait Ottónak, aki tanulmányaival nem a hatalom gyakorlására, hanem mások szolgálatára készült és életével ezt meg is valósította.

A következő előadásban Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága igazgatója a középiskolásoknak összeállított programokról tartott tájékoztatást. A kádári egyházüldözést, a pártállam hatalmi visszaéléseit nem a Habsburg gyermekek nevelési elveit követő iskolázottság alapján követték el. A 20. század – amelyben jelentős helyet kapott a szándékosan elhallgatott történelem – megismertetése fontos feladata a mai iskolának. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága vándorkiállítással, ismeretterjesztő kiadványokkal, feladatlapokkal, rendhagyó történelemórákkal, tematikus kisfilmekkel és vetélkedőkkel segíti a pedagógusokat, hogy megmutassák diákjaiknak: milyen az, amikor a történelem belép a családok életébe. A korszak alapkutatások szintjén mára már jól feldolgozott, most az a kérdés, hogyan jut el ez az ismeretanyag minél szélesebb körhöz. A hétköznapi hősök életének megismertetésével kialakítható az az emlékezeti kultúra, ami megmutatja, a kiélezett történelmi pillanatok hogyan állítanak döntések elé embereket. A kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt Földváryné Kiss Réka felidézte Arany Bálint életpéldáját, aki testi és lelki kínzásokkal megtöretve aláírta beismerő vallomását, majd a tárgyaláson kijelentette, hogy mindaz hazugság. A költő Arany János leszármazottjának 1945 utáni életéről a NEB játékfilmes elemekkel készített dokumentumfilmet, a Koronatanú címmel.
Földváryné Kiss Réka igazgató elmondta, hogy eddig 3000 diák látta a 6 élettörténet feldolgozásával, Szabó Bori forgatókönyve alapján készült Szabadulószínház előadást Csuja Imre főszereplésével, aminek üzenete: a kiélezett helyzetekben is mindig van döntési lehetősége az embernek.

A következő előadó Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete igazgatója Jöjj el, lásd meg, éld át! címmel ismertette a Nemzeti emlékezetpedagógia Programot. Előadását az EPSZTI résztvevőket köszöntő plakátján látható Luther idézet felolvasásával kezdte: „Tudja meg hát mindenki, hogy Isten kegyelme elvesztésének terhe mellett köteles gyermekeit mindenek előtt Isten félelmére és ismeretére nevelni, ha pedig alkalmasak rá, iskoláztatni és taníttatni, hogy ahol szükség van rájuk, használhatók legyenek.” (Nagy káté) Az egyházi oktatás újraindulásának jelentőségét hangsúlyozva idézte a társadalomkutatói megállapítást: ahhoz, hogy a keresztény kultúra meghatározzon egy társadalmat, a felnőttek 10-15%-ának kell egyházi iskolában végeznie tanulmányait. A konferencia jelenlévői ehhez teszik hozzá nap mint nap szolgálatukat és ebben kaphatnak támogatást a nemzeti emlékezetprogram által is. A történelmi emlékhelyek meglátogatásához folyamatban van a Határtalanul! programhoz hasonló támogatási rendszer kidolgozása, hogy pl. az elmúlt hetekben nemzeti emlékhellyé nyilvánított bonyhádi Perczel-kúriát, Perczel Mór honvédtábornok szülőházát akár az ország távolabbi iskoláiban tanulók is felkereshessék, vagy éppen a mohácsi csatahely megközelíthető legyen tömegközlekedéssel is.

A nemzetben gondolkodás kialakításához az eleinkre emlékezés és annak módja az alap, és ezt a feladatot sokkal inkább az iskolák, mintsem a szülők vállalják – derült ki a Móczár Gábor által idézett felmérésből. Ugyanez a felmérés több mint 80 %-os támogatást mutat abban, hogy a magyar identitás érzésének erősítését fontosnak tartja-e ma a magyar átlagember.

A Nemzeti Örökség Intézete 200 iskolával együttműködve állította össze azt a programcsomagot, ami részletesen megismerhető honlapjukról is. Jelenleg 5 pilotprogram készült el, módszertani füzettel, szituációs játékokhoz ajánlott forgatókönyvekkel, a tanulók helyszíni és iskolai aktivitását célzó feladatokkal – ezek közül egyik a gödöllői kastély, ami a barokk kor megismeréséhez ad élménygazdag terepet. A mélységelvű oktatásimodell kidolgozása Péterfi Gábor történelemtanárhoz és az Aszódi Evangélikus Gimnáziumhoz kötődik. Megtörtént a további helyszínek infrastrukturális adottságainak felmérése – még 50 körüli azoknak az emlékhelyeknek a száma, ahová „telepíthető” ilyen oktatási program. Hol lesznek még evangélikus vonatkozásúak?

A konferencia során többször előkerülő, utazással, iskolán kívüli aktív tevékenységekkel összekapcsolt emlékezetpedagógiai lehetőségek ismertetése után egy tantermi keretek között, vagy éppen az egyéni felkészülésben is jól használható segédanyag, a Rubicon folyóirat bemutatása következett. Rácz Árpád a Rubicon Intézet társelnöke, a folyóirat alapítója személyes visszaemlékezésekkel és a jelenlegi pedagógusok munkáját elismerő visszajelzésekkel tűzdelt előadásában az ismert és kedvelt kulturális folyóirat statisztikai adatairól rendezett villámszavazásokat. Megtudtuk, hogy eddig 1400 fölötti szerzőszámmal és jelenleg a legnagyobb példányszámmal (22-23 000) büszkélkedhet a tudományos népszerűsítő folyóirat. A jelenlévő pedagógusok konkrét példákat említettek saját gyakorlatukból, milyen témák feldolgozásához használtak egy-egy lapszámot. A török várháborúkról írt történelem házidolgozatnál – mondhatni – természetes, hogy a tanár a diák kezébe adta az újságot… ám a média- és mozgóképismeret órára, a női szerepeket, a nőkép történelmi távlatú változását bemutató diákfilm készítésére éppen azért került sor, mert volt egy szám, ami nagyon érdekesen, sokoldalúan dolgozta fel ezt a témát.

Ez az előadás közvetve, a következő annál közvetlenebbül szólt a diákok kreativitásának, a tantárgyközi lehetőségeknek bevonásáról.

Szilágyi Zita, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium történelemtanára Podmaniczkyak és Aszód – egy helytörténeti projekt bemutatása kapcsán előadásának első részében a helytörténet helyi tantervben szerepeltetéséről beszélt. A Podmaniczky család tagjainak, élettörténetüknek feldolgozása egy mára eltűnt társadalmi csoport, az evangélikus főnemesi család megismerésére ad lehetőséget. A projekt során a diákok tablókat, igen színvonalas rövidfilmet alkottak, miközben élményalapú ismereteket szereztek pl. a 19-20. század fordulójának emancipációs törekvéseiről, komparatív szemléletüket csiszolták a gödöllői és az aszódi kastély barokk jegyeinek összehasonlításával. Vagy alma máterükhöz és az evangélikussághoz való kötődésüket erősítették az iskolatörténet megismerésével: az aszódi iskola mai névadójával, Petőfi Sándorral együtt szintén 200 éve és éppúgy januárban született Sárkány Sámuel evangélikus püspök, aki a Bányai Egyházkerület határozatával alapította a mai iskola jogelődjét, az aszódi bentlakásos leányiskolát.
Podmaniczky János és Sándor a család két ágának névadói, Frigyes, Károly, Ármin és Judit – hogy csak néhány személyt említsünk a gazdag tablókról, a jeles személyiségekkel bővelkedő családfáról.

Szilágyi Zita tanárnő érthető elfogultsággal említi Podmaniczky Júliát, aki Jósika Miklós feleségeként Jósika Júlia néven lett párizsi és brüsszeli emigrációjukat is hazája fejlődésére fordítva a Bach korszak első hír- és divattudósítónője, rendszeres beszámolókat írva a nyugat-európai polgárosodásról, az urbanizálódás példáiról. Népszerűségéhez és hatásához egyetlen adat Vajda János, akkori főszerkesztőtől, aki arról panaszkodott, hogy van olyan lapszám, amit négyszer!!! kellett újranyomni, annyira sokan akarták olvasni és megőrizni Jósika Júlia írását.

Prőhle Gergely kultúrtörténeti kiegészítéssel kapcsolódott a Podmaniczky család jelentőségét vázoló előadáshoz. Podmaniczky – Jósika Júlia férje halálát követően németre fordította Jósika Miklós regényeit, ezen jövedelmi forrás volt megélhetésének alapja. Visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Jósika Abafi c. regényét, Júlia német nyelvű fordításában olvasta Nikola Tesla is, akinek nevét minimum az autómárka miatt ismerik a fiatalok. De a horvát tengerpartra tartó családi utazást is érdemes megszakítani és megállni a Tesla emlékkiállítás megtekintésére – ott olvasható az Abafi regényhez kötődő élmény is.

Az ebédszünetet követő első előadás témájában még tovább fokozta a mai digitális lehetőségek tanításba bevonásának lehetőségét. Az új érettségi követelmények közé bekerült egy jelentős újítás: a fényképek, filmhíradók, egyéb képes kordokumentumok forrásként való felhasználása kiegészült egy igazán posztmodern műfajjal, a mémekkel.

Fekete Bálint, a 2000-es évek elején volt aszódi diák, ma történelemtanárként az Újkor. hu rovatvezetője. Kutatja és maga is készíti a történelmi témájú mémeket, amikben az alkotói kreativitás, a gyors befogadás és értelmezés lehetősége, az aktualitásra épülő megformálás mind segíti a történelmi ismeretek elsajátítását. Ezt a hatékonyságát ismerik és kihasználják a történelemtanárok, rengeteg mém kering a különböző megosztási csatornákon, a mémek életrajzához igazodva folyamatosan remixelődve, módosulva, megújulva. Ezt a kritikus gondolkodás fejlesztésére is alkalmas műfajt inkább csak használják és kevésbé készítik a tanárok, pontosan érzékelve a felhasználás lehetőségeit és korlátait. Fekete Bálint saját, online kérdőíves kutatásának eredményeit összegezve elmondta: jók a mémek motiválásra, figyelem fenntartására, összegzésre, ismétlésre – és akár bonyolult morális kérdések felvillantására is – de mégsem jók mindenre. Így nem a többi, már bevált szemléltetési mód felváltására, hanem azok kiegészítésére ajánlja.

A konferencia záró előadását Nánay Mihály, Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elnöke tartotta, az új Nemzeti alaptanterv a történelemtankönyvekben c. összegzésében a történelemtanítás megújításának sokrétű folyamatát vázolva. A hallgatóság soraiban foglalt helyet több olyan történelemtanár, aki aktívan is bekapcsolódott a szakmai párbeszédbe, tankönyvet írt, feladatokat szerkesztett – és igencsak mindenki ott volt azokon az aszódi konferenciákon, ahol az előző években a formálódó majd végleges NAT-ot mutatták be az alkotók, ahol az új tankönyvcsaládok ismertetésére is sor került és ahol a nagy társadalmi figyelemmel zajló, ellenzői véleményeket taglaló médiamegjelenések értékeléséről is többször szó esett.

Nánay Mihály, aki szerzőként és az alkotói folyamat koordinátoraként, motorjaként meghatározó személye a megújulási folyamatnak kiemelte, hogy a pozitív példák, a hősök és a büszkeségre okot adó nemzeti történelem a magyar identitás érzelmi megerősítése miatt fontos. Híres magyar feltalálók, utazók, nyertes csatákat megvívó eleink, történelmi krízishelyzetekben keresztény erkölcsi szilárdsággal döntő hétköznapi hőseink megismerésétől, megismertetésétől remélhetjük gyermekeinktől, hogy el tudnak majd igazodni a globalizált világunkban.

Péterfi Gábor, aki az EPSZTI történelem tantárgygondozója és kezdettől szervezi a most jubileumi 10. évét betöltő konferenciát zárszavában az elmúlt évek sokszínű, szakmai témaválasztásaira utalt. Lehet beszélnünk LEGO-ról, pénzügyi ismeretekről, íjászatról és várépítési projektről, a kommunizmus örökségének feldolgozásáról, család- és helytörténeti kutatásokról, de nem feledhetjük, hogy a regionális szakmai napokon és a tavaszi konferenciákon megszületett az evangélikus iskolák történelemtanárainak közössége, ami mára ökumenikussá bővült. Hiszünk abban, hogy a több összeadódik, köszönjük Istennek, hogy együtt lehetünk és kérjük, hogy az ismert ír áldás szavaival, továbbra is „hordozzon tenyerén”! – hangzottak a konferencia zárószavai.

A konferenciáról készült további képek megtekinthetők az Evangélikus Nevelés Facebook oldalán.

Szerző: Bujdosó Erika

Fénykép: Magyari Márton