– Mi az igazság a közhiedelemmel ellentétben?

Szerk.: Asztalos György pedagógiai szakértő

Ha a Google keresőjébe beírom az „egyházi iskolák finanszírozása” keresőszót, akkor képtelen állításokat megfogalmazó cikkeket látunk:

„Háromszor többet ér egy gyerek, ha egyházi iskolába jár?” (HVG 2017. május 16.)

„Négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolákban tanulókra, mint az állami diákokra.”(Index 2019.05.08. 1 1 , 1)

„Jelenleg ugyanis négyszer annyi pénz jut egy egyházi iskolában tanuló diák oktatására: az állami iskolákban ez az összeg 80 ezer, míg az egyházi intézményekben 320 ezer forint.”(Mérce 2019 nov. 12. 2 2 )

Sajnos ezeknek az abszurd állításoknak egyes kutatók tanulmányai adnak alapot.

Ami szintén sajnálatos, hogy sokan ezekre az adatokra hivatkoznak előadásaikban, cikkeikben. Pl. Kertesi Gábor :„egy tanulóra jutó állami költségvetési támogatása többszöröse az állami iskoláéknak” 3

A következőkben annak járok utána, hogy honnan származnak azok az adatok, amit a HVG és Index valamint több más fórum is átvesz.

Hiteles forrásmunkának fogadom el:

A közoktatás indikátorrendszere 2019 című munkát 4, melyet a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság támogatásával a Közgazdaság-Tudományi Intézet készített. (Továbbiakban forrásmunka)

A csúsztatás főleg abból adódik, hogy a költségvetési tételekből önkényesen kiemelnek olyan oszlopot, ahol az egyházak többet költenek egy tanulóra, mint az állam, és elhallgatják azokat, ahol fordított helyzet van!

Valóságban a forrásmunkám szerint egyedül a dologi kiadások azok, ahol az egyházak összességében jobban járnak. Ezt viszont ellentételezi az „egyéb kiadás” tétel, ami viszont az állami intézményekben magasabb.

A teljes cikk, grafikonokkal alátámasztva innen érhető el.