Az Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak XI. Konferenciáját rendezte 2024. február 22-én az Evangélikus Pedagógiai Intézet. A hagyományos helyszínre, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium dísztermébe szinte minden evangélikus általános és középiskolából érkeztek pedagógusok. A néhány éves múltra visszatekintő együttműködés okán – Aszódról és vonzáskörzetéből állami és más felekezetekhez tartozó iskolák történelemtanárai is részt vettek a szakmai programjában két témakörre koncentráló találkozón.

A konferencián egyrészt olyan előadások hangzottak el, amelyek az aktuális politikai, társadalmi jelenségek, a közelmúlt történéseinek mozgatórugóit, történelmi távlatosságát világították meg, másrészt a mindennapi tanításhoz, különösen is az érettségi felkészítéshez adtak konkrét, gyakorlati segítséget.

Dr. Péterfi Gábor, az aszódi gimnázium történelemtanára, az EPSZTI tantárgygondozója köszöntötte a résztvevőket és a XI. konferencia kapcsán párhuzamba állította a történelemtanárok közösségét és a 11 fős focicsapatokat. Mindkét csoportnak jellemzője az együttműködés, a kölcsönös támogatás és a hatékony, eredményes munkával jól megférő játékosság.

A konferenciát Veizer Valéria főigazgató nyitotta meg, aki a konferencia és az aszódi evangélikus iskola közös, 11 éves történetéből a tudatos építkezést emelte ki. A pedagógia, ahogy az EGA egyik szlogenje is rámutat: a jövő megalapozása – kezdte beszédét az intézmény vezetője. Ehhez a múlt minél pontosabb ismerete elengedhetetlenül szükséges – folytatta Veizer Valéria – tehát fontos, hogy legyen a történelemtanárok közösségének egy olyan szakmai fóruma, ami ezt segíti. Az aszódi gimnázium számára az is fontos, hogy ezzel a konferenciával a teljes evangélikus közösségnek adjon olyat, ami a tudatos brand-építéshez is használható. Záró mondatával hasznos, építő tanácskozást kívánt a résztvevőknek, és az ökumenikus „színekben játszó csapatot” az evangélikusok köszöntésével üdvözölte az intézmény főigazgatója: Erős vár a mi Istenünk!

A konferencia nyitó előadását Prőhle Gergely, az Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete programigazgatója tartotta. A népszámlálás adataira utalva kezdte előadását az egykor egyetemes és tanügyi felügyelőnek nevezett tisztséget ma betöltő Prőhle Gergely, aki az egyházi intézményekben ott lévő, vagy azokkal kapcsolatban lévő emberek – az oktatási intézmények esetén különösen is a fiatalok megszólításának, egyházi kötődésük erősítésének lehetőségéről és felelősségéről szólt. Az evangélikus iskolák történelemtanárainak lehetősége és felelőssége, hogy a tudásátadáson keresztül az evangélikus közösségekről is vonzó képet kapjanak a diákok. A köznevelésben eltöltött évek során a szemléletformálás, az értékrend kialakítása is megtörténik, kapjanak fiataljaink olyan muníciót ehhez, ami segíti őket abban, hogy ne cinikus, de gondolkodó, egészséges gondolkodású felnőttekké váljanak. A jelen történéseinek megértéséhez szükségesek a történelmi előképek, példák. Ilyen példa Sztehlo Gábor, aki a történelmi kataklizmák között is mindig az embert figyelte, az értékmentés feladatát teljesítette. Az egyéni történelemszemlélet, a szubjektív elemek és az objektivitás összeegyeztethetőségére John Lukacs és Luther Márton munkásságát állította példának az országos felügyelő. Nem először osztotta meg hallgatóságával személyes szokását, hogy Luther írásainak olvasásakor az 500 évvel ezelőtti mondatok aktualitására figyel. A járványokról, háborúról, ínségekről szóló reformátori gondolatok ma is érvényesek, ezért érdemes ezzel a szellemi örökséggel érdemes felvértezni a jövő generációit – zárta beszédét Prőhle Gergely országos felügyelő.

Az aktuális évfordulókhoz kapcsolódó előadások sorát Merényi Zsuzsanna, a Sztehlo Gábor Gyermek és Ifjúságsegítő Alapítvány kuratóriumi elnöke indította, aki Sztehlo gyermekmentő szolgálatát ismertette bőséges kordokumentummal illusztrálva. A vészkorszak életmentő evangélikus lelkészéről többször van lehetőségük tanulni, hallani diákjainknak, Sztehlo Gábor halálának 50. évfordulója kapcsán az idén talán többször is – az emlékezéshez és az életpélda minden korosztály számára közelhozó részleteihez kaptak segítő információkat, könyvajánlásokat a konferencia résztvevői.

A holokauszt 80. évfordulójához kapcsolódó, következő előadást Pécsi Tibor történész tartotta az Élet Menete Alapítvány tevékenységét és programjait ismertetve. Az előadó különleges megközelítést adott a témának azzal, hogy az emlékezés, a kutatás és az oktatás nyelvéről beszélt. Még meghallgathatók túlélők, szemtanúk, a mentésben résztvevők, már megnézhető sok-sok visszaemlékező videó és filmfeldolgozás, már elérhetőek objektív kutatások és azok közlései, még van ismeretlen dokumentum, már része az oktatásnak a holokauszt témája, már vannak az iskolákban erről a korszakról szóló beszélgetések… és még van tennivaló. A gondolatébresztő és némi provokációtól sem mentes előadásra többen reflektáltak és a történelemkutatás mellett a napi politikai aktualitás, illetve a módszertani sokszínűség igénye is felmerült.

A következő előadást Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum történész szakmuzeológusa tartotta, aki a teljesség igényével adott átfogó képet a Honismereti Szövetség fiataloknak szervezett programjairól. Az áttekintésben az eseménytörténet személyes emlékeket is idézet: elhangzottak olyan versenyek, gyűjtőprogramok, nemzeti évfordulók, amelyeken a jelenlévők közül többen középiskolásként, egyetemistaként vettek részt. Elgondolkodtató volt a statisztikai adatokból kihallani a szövetség élettörténetét – bizony jócskán túl van a zeniten, ám azzal, hogy korábbi feladatainak jó részét más szervezetek (pl. a Rákóczi Szövetség vagy a Határtalanul! program) vették át, nincs ok a kesergésre.

A konferencia szervezői igyekeztek a szünetek időzítésével és a vendéglátás módjával is segíteni, hogy elegendő alkalom legyen a beszélgetésre, kapcsolatfelvételre vagy éppen a tanítási élmények átadására. A szendvicsebéd, a folyamatosan frissen tartott büféasztali kínálat is hozzájárult a konferencia résztvevőinek jóllétéhez. Köszönet ezért a konferenciának otthont adó Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium minden munkatársának és a 11. évfolyamos „törifaktosoknak”: Julcsinak, Rebekának és Lucának, akik a reggeli vendégfogadástól a délutáni pakolásig az egész rendezvény figyelmes házigazdái voltak.

Az ebédszünetet követően Dr. Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elnöke, az Oktatási Hivatal szakértője foglalta össze a történelem érettségi tesztfeladatainak változásait. A konferencia rendszeres előadójaként Nánay Mihály pontosan tudta, hogy hallgatósága naprakészen tájékozott lesz a témában, így a korábbi és újabb feladatsorok apró eltéréseire, a módosítás szándéka szerinti változásokra fókuszálhatott. A kivetített diák gyors váltásokban mutatták a régi és az új feladatsorok részleteit, röpködtek az „így volt, most ilyen lett” típusú kifejezések, hallottunk térképolvasási kompetenciáról és a kitalált idézetek nevű feladattípusról. A történelem érettségi átdolgozását végző munkacsoportot vezető, a munkát nevével is jelző szakértő többször kiemelte, hogy fontos változásnak tartja az eszmetörténeti feladatok arányának emelését, azt, hogy ezáltal a választható feladatok között ügyesen lavírozó diákok sem tudják kikerülni a kultúrtörténeti kérdéseket. Többször szinte olvashatatlanul aprók voltak a kivetített lapok betűi, mégis mindenki pontosan értette, hogy miről is van szó. Mert a tanári hivatásnak az efféle felkészültség is sajátja. A köznevelési intézményekben az oktatás egyik mérhető célja, az érettségi, ami egyben a tanulók további életcéljaihoz feltétel, és ugródeszka. Ezt a pedagógusok egy pillanatra sem téveszthetik szem elől, felelős szolgálatuk és személyes, tanári motivációjuk arra sarkallja őket, hogy önképzéssel és szakmai tájékozódással készen legyenek ezen kihívások teljesítésére. Az evangélikus iskolák történelemtanárainak és mára már a konferencia vonzáskörzetébe vont további pedagógusoknak is, ez a rendezvény ebben jelentősen segítségére van.

Ezt a segítséget az érettségit javító tanár szerepét, gondolkodását és lehetőségeit középpontba helyezve mutatta meg Dr. Kovács Örs, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete Gimnáziumi Tagozatának vezetője, az Oktatási Hivatal szakértője.  Előadás helyett együtt gondolkodásra és egy valós javítási feladat szituációs gyakorlására hívta a résztvevőket. A kiosztott feladatlapokon a reformkori Magyarországgal, Széchenyi gazdaságfejlesztő tevékenységével kapcsolatos feladatot és annak egy megoldását találták a pedagógusok, akik pillanatok alatt koncentráló, javító tanárként küzdöttek az adható lehetséges pontokért. Az önálló javítás során kiderült, hogy ennél a feladatnál leginkább a történelmi gondolkodás szempontjánál tértek el az adott pontszámok, a szigorúbb és megengedőbb vélekedések között Dr. Kovács Örs szakmai és pedagógiai érvekkel segítette a konszenzus kialakítását.

A lendületes gyakorlatot követően Märle Tamás, történelem-latin szakos tanár, az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány kuratóriumi elnöke Férjen bele az érdekesség és a tényanyag is! – Animációk a történelemórákon címmel tartotta meg rendkívül érdekes előadását. A Mohács előtti időszak sikeres, magyar történelmének bemutatására vállalkozó animációkat készítő műhely a napi, iskolai gyakorlatban tudja támogatni a pedagógusok munkáját. A szabadon hozzáférhető, rövid és hosszabb változatban is elérhető videók jól illeszthetők a témaindítástól az összefoglalásig több oktatási helyzetbe. Kiemelendő erősségük, hogy időben és térben is segítik a tanulók tájékozódását, korhű viseleteket, fegyvereket, látképeket mutatnak és miközben a mai igények szerint mozgóképpel dolgoznak, az animáció csak erősíti a szakmai igényességgel és jó pedagógiai érzékkel megfogalmazott narráció befogadását. Számos pedagógiai célhoz, feladatformához érdemes az Autentika Művészeti Műhely yt-csatornáján böngészni: https://www.youtube.com/@Autentikamuhely/videos

Ha az osztálytermi, tanórai foglalkozások további színesítésére keresne ötleteket a pedagógus, akkor a Pénzmúzeum által kínált múzeumi programokat és foglalkozásokat ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Kabdebó Ferenc, Pénzmúzeum tartalmi szakértője. A közelmúltban nyílt látványos, interaktív múzeum kiállítási tereiben számos élménnyel gazdagítható a történelemtanítás: a pénzhasználat története, a bankjegyismeret, az adózás, a világpénzek kialakulása, de még az online fizetés is izgalmas kérdéssé válhat a kézbe vehető kiállítási tárgyak között. Infláció, aranykincs, kamara haszna – tapasztalati élménnyel gazdagodva léphetnek ki a nehezen tanulható definíciók létformájából a múzeumban. Lehet, hogy az sokak számára ismert, hogy a régmúltban pénzként funkcionált a só, de tudjuk-e, hogy a horvát fizetőeszköz, a kuna elnevezésében őrzi azt a középkori gyakorlatot, amikor nyestbőrrel fizettek. (Azt már nem is említve, hogy az euró bevezetése miatt már a kuna is múzeumi tárgy lett!)

A konferencia szakmai programjának összefoglalását Dr. Péterfi Gábor, az EPSZTI tantárgygondozója tette meg. Majd felkérte Majorosné Lasányi Ágnest, az EPSZTI igazgatóját, hogy személyes élményeit ossza meg a jelenlévőkkel. Nagy öröm az inspiráló témákon végig tekinteni egy olyan csapattal, akik motiváltak a minél színesebb oktatásra: legyen szó traumafeldolgozásról, transzgenerációs élményekről, aktuális évfordulókról, honismeretről vagy éppen az oktatás sikerességének egyik, de talán nem a legfontosabb fokmérőjéről, az érettségiről – mondta Majorosné Lasányi Ágnes. Az Evangélikus Pedagógiai Intézet évek óta tartó digitális fejlesztésének eredményeit, a tananyagokat, a videókat, az önálló felkészülést is segítő feladatsorokat ajánlotta a történelemtanárok figyelmébe, hiszen ezeket az itt ülő kollégák is készítették. (https://epszti.hu/epszti/digitalisz/) Kérte, hogy böngésszék, használják azokat és jelezzék, hogy mire lenne még szükségük, illetve, hogy milyen ötletük, kidolgozásra szánt javaslatuk van. Mert volt ugyan alkalom a fejlesztési lehetőségekről ma is – elsősorban a szünetekben – szót váltani, de a találkozásig, a beszélgetésig, az együttműködésig nem kell várni a következő aszódi konferenciáig – biztatott mindenkit az EPSZTI igazgatója.

A konferencia zárásaként Valentinyi Erzsébet lelkész, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium hitoktatója mondott úti áldást a 2Krón 36 alapján a babiloni fogság végét idézve. A történetírás egy korai előképének kronológiai pontosságát, a nép életében meghatározó események rögzítésének igényét, a jövő számára készített feljegyzés hagyománnyá válását és az emlékezés fontosságát kiemelve idézte a hosszú, határtalannak tűnő, babiloni fogság vége-szakadását „Círus perzsa király uralkodásának első esztendejében”, mert az Úr Círus lelkét a jeruzsálemi templom újjáépítésére tudta indítani. A 23. vers utolsó mondatával bocsátotta útra Valentinyi Erzsébet az Evangélikus iskolák Történelemtanárai 11. Konferenciájának résztvevőit:

„Aki csak az ő népéhez tartozik közületek, legyen azzal Istene, az ÚR, és menjen el!”

A konferenciáról készült további képek megtekinthetők az Evangélikus Nevelés Facebook oldalán.

Szöveg: Bujdosó Erika
Fényképek: Magyari Márton