„Igazságot szólni szeretetben.” (Székács József) Igazságot szólni diák, szülő, munkatárs és a külvilág felé. Igazságot szólni tanítási órán, szünetben, értekezleten, kiránduláson. Igazságot szólni tanteremben, óvodai csoportban, tanári szobában, igazgatói irodában. Igazságot szólni, mely nem emberi önigazság, hanem a Krisztus igazsága. Olykor kegyetlen és fájdalmas, ugyanakkor megtisztító és előremutató. És szeretetben szólni az igazságot. Nem töredékes, önző emberi szeretetben, hanem a Krisztus szeretetében. Szeretetben, mely türelmes, jóságos, nem irigykedik, nem gerjed haragra, és együtt örül az igazsággal. Szeretetben, mely mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr, és soha el nem múlik.