Az idei tanévben indult mozgalom célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a szeretetszolgálat fontosságára az egyházi iskolák működésében. A szeretetszolgálat, a segítő odafordulás nem tekinthető az egyháziasság leglényegesebb elemének, nem ettől leszünk keresztyének. Mégis, szeretetszolgálat nélkül nincs hiteles egyháziasság, az egyházi fenntartású oktatási intézmények lényeges jegyének tekinthető.

Az evangélikus iskola diákja a Márta Mozgalom akcióiban odafordul azok felé, akiknek a mindennapi lét, a tanulás, az iskolába jutás nehezebb, a biztos háttér kevésbé magától értődő. Észreveszi az elesettséget és lépést tesz azok felé, akik gyengébbek és kiszolgáltatottabbak. Megismeri azoknak az életét, akiknek más – nehezebb – feltételek és más lehetőségek adottak. Végül nem fél, hanem közösséget is vállal azokkal, akik valamilyen szempontból mások.

Hogyan jelenik meg mindez a gyakorlatban? A 3. negyedév az érzékenyítés, kinyúlás, szolidaritásvállalás és kapcsolatépítés jegyében telt, talán azért is, mert a karácsonyi ünnepkörrel lezárult a nagyszabású jótékonykodási időszak az iskolákban. Az albertirsai Roszíkban minden évben a 6. osztály ismerkedik meg a fogyatékkal élő emberek életével, hogy a teremtett világ ezen szeletéhez közelebb kerüljenek. Az iskola védőnője tart gyakorlati példákkal összekapcsolt bemutatót. A budapesti Deák téri nagygimnazisták a megrázó élményt nyújtó Sociopoly társasjátékon keresztül ismertékk meg egy mélyszegénységben élő család mindennapi, kilátástalan küzdelmeit. A „játékot” a Gyerekesély Közhasznú Egyesület profi játékvezetői irányították. A budapesti Sztehlo diákjaival a pilisi Bizsu ház önkéntesei ismertették meg a roma családoknak közösségi teret nyújtó ház munkáját. A diákok személyre szóló csomagok készítésével és eljuttatásával vettek részt a közösségteremtésben. Dombóvár két diákja és két pedagógusa szintén személyre szabott ajándékcsomaggal tettek személyes látogatást speciális szakellátásban részesülő tanulóknál. A kis létszám éppen, hogy növelte a személyességet, elköteleződést. A győri Péterfy és a soproni Líceum a Magyar Parasport Napja alkalmából próbálta ki saját testén, milyen érzés fizikai akadályoztatással mozogni, sportolni, versenyezni, játszani. A licisták ezen túl a helyi Katolikus Karitász ún. különleges fiataljai és családtagjaik által eljátszott megrázó passiójátékon keresztül találkoztak Jézus szenvedésével – a megszokottól eltérő ábrázolásban. Jézus a másik ember, Jézus a sérült ember is. A szarvasi Benkások pedig nem csak műsort adtak az időseknek az otthonban, hanem a műsor után még bőven odaszánták az idejüket, hogy közös játékkal a produkcióból valódi odafordulás váljon.

Hiába múlt már el karácsony, akinek gond előteremteni a mindennapi élelmet, a kényelmes cipőt, annak a tavasz is nehéz. A Márta Mozgalom külön célkitűzése, hogy a segítő odafordulás ne „csak” karácsonykor jusson eszébe az iskolának, hanem szezonon túl is. Aszód immáron hagyománnyá vált Karitatív hete ismét sikeresen irányította a diákság figyelmét azokra az embertársainkra, akiknek nehezebb élet jutott. Az esemény különlegessége, hogy a Diákönkormányzat rendezi, akik idén a cukorbeteg gyerekeket és családjaikat támogató Szurikáta Alapítványnak juttatták el a hét bevételét. A Márta Mozgalom céljai közé tartozik az is, hogy a segítség és szolgálat a saját régió felé irányuljon. A kiskőrösi Petőfi gyűjtőakciójával 25 családnak tudott élelmet juttatni a régiójából, a budapesti Fasor pedig 50 adag ebédet juttatott el az iskolához közeli hajléktalanszállóba.

Az szeretszolgálat sokféle lehet, de fontos, hogy ne váljon csak személytelen adománygyűjtéssé, a felesleges tárgyaktól való megszabadulássá vagy izgalmas tanórává. A szarvasi Benka és Marcaltő gondoskodtak arról, hogy ez ne történjen meg: komoly fizikai munkával segítettek azokon, akiknek erre már nincs erejük vagy nincs pénzük, hogy mással végeztessék el. Szemétszedés a szarvasi Ótemetőben, favágás egy marcaltői idős párnak és a marcaltői templomkert takarítása – ők így valósították meg a mozgalom céljait.

Mert mi a Márta Mozgalom? Ott, ahol vagyok, onnan visszanézek és körbe nézek, és észreveszem azt, aki lemaradt, aki szükséget szenved, akinek nehezebb, mint nekem – és teszek egy segítő lépést. Az egyházi iskola jézusi útján.

szöveg: Ittzés Szilvia