Skip to content

Márta Mozgalom az evangélikus oktatási intézményekben

  1. szakasz és év végi összegzés

Kilenc oktatási intézmény – köztük két kollégium – tudott még a tanév legvégén is hírt adni arról, hogyan nyújtottak segítő kezet a diákjai azok felé, akiknek nehezebb élet adatott. Sok ez vagy kevés?

A válasz talán az Evangéliumban keresendő: “Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.” (Mt.,25,37-39)

Köszönet illeti ezeket a diákokat és tanáraikat, nevelőiket az aktív tettekért, valamint a hír elküldéséért is. A korábbi szakaszokhoz képest kisebb részvételi létszámot talán az – is – okozta, hogy ez az utolsó szakasz lényegesen rövidebb volt az előzőnél a késői húsvét miatt. Természetesen cél, hogy minél több diák vegyen részt a Márta Mozgalom akcióiban, azonban ez a beszámoló nem a távolmaradás okaival szeretne foglalkozni, hanem azokra figyelni, akik részt vettek a munkában…

Ebben a negyedévben új kategória született, az “Érzékenyítés közös tevékenységgel”. Amikor a miskolci Kossuth diákjai a budapesti Démétér házban tartanak foglalkozást csontvelő-átültetésen átesett gyerekeknek; amikor a Deák téri diákok a Piliscsabai Tanoda hátrányos helyzetű gyerekeivel együtt játszanak és tanulnak; ahogyan a nyíregyházi Luther Márton Kollégium lakói az idősektől sajátítják el a csigatészta készítésű fogásait ; vagy amikor a soproni licisták a város zsidóságának régi emlékhelyein tartanak idegenvezetést a helyi hitközséggel közösen – akkor nem csak odafordulás történik, nem csak a komfortzónából való kilépés, hanem a közösen végzett aktív tevékenységgel egyfajta belépés is a másik ember életébe. Ezzel a lépéssel pedig mindenki többé válik, hiszen a segítésen túl tudás és ismeret is születik.

A mozgalom célja a gyülekezeten és egyházon belüli odafordulás is, ennek jegyében egy iskola és egy kollégium is megtalálta az aktív segítségadás lehetőségét. A szarvasi vajdások iskolalelkészük vezetésével kitakarították a templomot pincétől a padlásig, ami nem csak konkrét fizikai segítséget jelentett, hanem a tanulói közösséget is erősítette. Hasonló tapasztalatról számoltak be a szegedi kollégisták, akik az evangélikus temetőben végeztek alapos tisztítást, a gyülekezet nagy örömére. Itt is fontos hozadéka volt az akciónak a közös és segítő munka közösségteremtő ereje.

Az iskolákban folyamatosan megjelenő adakozás és gyűjtés nem saját részre (a Márta Mozgalom célkitűzésével összhangban) különböző formáit valósította meg három további iskola. A dombóvári Cséry általános iskolásai saját városuknak okoztak örömöt saját készítésű ajándékok elrejtésével – szintén összhangban a mozgalom azon elvével, hogy a saját régió és szomszédság fontosabb legyen a távoli rászorulónál. Mezőberényben, a Petőfi diákjai és tanárai csak ebben a negyedévben összesen kilenc alkalommal gyűjtöttek és juttattak el a környék rászoruló családjainak céladományt, tisztasági szerektől iskolai eszközökig, amire éppen szükség volt. A szarvasi benkások pedig egyik diákjuk beteg kistestvérének gyógyulásáért vettek részt adománygyűjtő koncerten és szerveztek adománygyűjtő futást a családok és az egész iskola bevonásával.

Ezzel a negyedévvel lezárult a 2023 augusztusában indult Márta Mozgalom második éve is. Az idei négy híradást és táblázatokat átnézve kimondhatjuk, hogy az iskolák és kollégiumok jó része aktívan részt vett a közös munkában. Ha számokban nézzük, akkor tavaly 19 intézmény, idén 21 intézmény csatlakozott hírküldéssel. Tavaly 49, idén 52 alkalommal kaptunk és adhattunk tovább hírt a különböző segítő-odaforduló-érzékenyítő-adományozó akciókról. És az részt vevő intézményeknek több, mint a fele rendszeres beküldő.

Kinek jó ez? Természetesen jó azoknak a tartósan beteg felnőtteknek és gyerekeknek, magányos időseknek, mélyszegénységben élő családoknak, munkaerőhiánnyal küzdő gyülekezeteknek, kirekesztett, hajléktalan embereknek, háború elől menekülő embertársainknak, akik az iskoláink és kollégiumaink közelében láthatóan, de gyakran inkább láthatalanul jelen vannak. Az odafordulás felemel, a megismerés méltóságot ad.

De jó ez maguknak, a tanulóknak és tanáraiknak, nevelőiknek és családjaiknak is, akik ezekben a tettekben tapasztalják meg és oszthatják meg egymással választott intézményük egyháziasságát. És jó az evangélikus egyháznak is, ha a nevelési-oktatási intézményei arról ismerszenek meg, hogy diákjait így kísérik a jézusi úton. A bibliai Márta gondoskodását Jézus méltányolta, ugyanakkor azt is kimondta, hogy nem ez a legfontosabb. Nem a gondoskodástól, segítéstől leszünk keresztények, de hozzá tartozik a keresztény élethez.

Ittzés Szilvia

A negyedik szakasz akcióiról szóló részletes táblázat innen tölthető le.