A 2023-as Nyári Evangélikus Pedagógus Akadémiát Bonyhádon rendezte meg az EPSZTI.

A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola munkatársai gondos gazdaként készültek és várták az evangélikus nevelési-oktatási intézményekből érkező pedagógusokat.

A nagymúltú – és minden tanév kiemelt jelentőségű – rendezvényére az idén is közel 250 óvodapedagógus, tanító, általános- és középiskolai tanár, intézményvezető érkezett, akik a regisztrációnál egy-egy szalmakalapot kaptak ajándékba. Figyelmes gesztusnak tartotta ezt mindenki, aki a kinti tűző napsütésről belépett a kollégium épületébe (a falak hőszigetelési munkálatai folyamatban). A szálláshelyek elfoglalása, az ebéd és a hűtött frissítők elfogyasztása közben többeknek eszébe jutott, hogy tavaly Szarvason, amikor Varga Márta osztályvezető asszony bejelentette a következő akadémiai helyszínt, Andorka Gábor intézményvezető kedves invitáló szavait ezzel zárta: és mindenki, aki eljön jövőre Bonyhádra, az kap egy szalmakalapot. Mert a NYEPA rendszerint kánikulai napokon zajlik és erre a közösségre pedig jellemző, hogy tagjai az ígéretre emlékeznek, és azt megtartják.

A találkozó első napjának programja Aradi András esperes áhítatával kezdődött, aki több zsoltárvers és azok parafrázisa alapján a találkozásokról elmélkedett. Legkönnyebben az emberek közötti találkozások történéseit tudjuk felidézni, de lehet tapasztalásunk a teremtett világban akár növényekkel, akár a példabeli fával is találkozni. Mindezek a találkozások a megismerésről, a kialakuló és elmélyülő kapcsolatról, a párbeszédről szólnak. Ilyen az is, amikor Istennel találkozunk.

Az áhítat gondolatai már előkészítették a találkozó központi gondolatát, amit a szervezők köszöntői is tovább erősítettek.

Majorosné Lasányi Ágnes, az EPSZTI igazgatója rövid köszöntőjében az előttünk, pedagógusok előtt, valamint az evangélikus köznevelési rendszer előtt is álló feladatokra utalva csak annyit kért a NYEPA résztvevőitől, ne feledjék, hogy a 30-40 évvel ezelőtti, a tudósok által megválaszolhatatlannak mondott kérdések, mára jórészt az akkori gyermekek, diákok által megválaszoltattak. Tehát a mai, nehéz kérdésekre is már ott vannak a válaszok, az óvodákban, iskolákban – és a jelen pedagógusai ismerik ezt a csodát!

Andorka Gábor intézményvezető a találkozó nyitó áhítatán már elhangzott zsoltáros szavakat ismételve köszöntötte a NYEPA résztvevőit: „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” Amikor a vendégek hálát és köszönetet mondanak, abban apró csodákként a találkozó élményei – a találkozások, az új ismeretek és ismeretségek, a kirándulások, és akár egy finom ebéd is helyet kap majd – fejezte ki reményét Andorka Gábor a házigazda intézmény munkatársai és diákközössége nevében.

A találkozó programjában a plenáris előadások következtek, melynek sorát Dr. Lackner Pál püspök, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg. „Hagyomány és haladás – az evangélikus oktatás a folyamatos kihívások közt” címmel adott a reformáció korától napjainkig történelmi áttekintést az evangélikus középfokú oktatásról. A kisebbségi lét és az igényesség összefüggésére hozott számos példából álljon itt most csupán két, korai és máig meghatározó jelentőségű példa.

1528-ban – két évvel azután, hogy a Melanchton által megállapított továbblépési követelményekkel elindul Nürnbergben a forradalmian új, általunk ma klasszikus gimnáziumként ismert iskolatípus, (és két évvel a mohácsi csatavesztés és annak ismert következményei után!) – Selmecbányán, a német dominanciájú bányavárosban gimnáziumot alapítanak már a nürnbergi mintát követő oktatási programmal.

Schediusz Lajos 1806-ban egységes tantervet és a falusi iskolákra, a polgári és latin iskolákra, a gimnáziumokra, líceumokra, leányiskolákra és a felsőfokú képzésre is kiterjedő iskolaszervezési tervezetet készített. Az akkori Szén – ma Deák téren működő evangélikus gimnázium alapításában aktívan részt vett, tervezete nyomán indul – többek között – Eperjesen is tanítóképzés. Az eperjesi evangélikus kollégium jogutódja, az Eperjesi Közös Igazgatású Evangélikus Iskola a közelmúltban írt alá együttműködési megállapodást a miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnáziummal, a trianoni döntést követően Miskolcra költözött eperjesi tanítóképző hagyományait folytató evangélikus intézményünkkel. És Schediusz Lajos a névadója a MEE tanulmányi ösztöndíjának, amire azok az evangélikus felekezetű diákok pályázhatnak, akik 9-13 évfolyamosok, valamiben tehetségesek és ezt bizonyítani is tudják és a gyülekezet aktív tagjai.

Az áttekintés bár csak a gazdag történelmi múlt kiemelkedő csúcsteljesítményeit tartalmazta, mégis lenyűgözte a hallgatóságot.

A történelmi áttekintést követően Hallgatóné Hajnal Judit bajor-magyar partnerkapcsolati referens, az Evangélikus Iskolák Európai Szövetsége igazgatótanácsának tagja „Evangélikus iskolák, evangélikus pedagógusok Európában” címmel adott elő. A hallgatóság Dr. Lackner Pál időbeli áttekintése után a jelenről kapott tájékoztatást – német-bajor, holland, ausztriai, svájci, cseh és lengyel, valamint a Baltikumot jellemző egyházi, protestáns, az evangélikussághoz köthető oktatási helyzetről. A statisztikai adatokat, a személyes tapasztalatokat és az adott országban élő baráti partnerek közléseit továbbadó előadást élénk figyelem kísérte – az evangélikus köznevelés pedagógusai érdeklődőek, az eltérő struktúrákat, ha nem is az átvételi lehetőségek latolgatásával figyelték, minden apró, ám inspiráló mintára nyitottan, a nemzetközi helyzetképet saját megéléseikkel összevetni készen.

Majd rövid szünet következett, ami újabb találkozásokra, üdvözlésekre adott lehetőséget.

A harmadik előadást Steigervald Krisztián generációs szakértő, író – bonyhádi öregdiák – tartotta „Tanárnak lenni a XXI. században” címmel. Előadásában a generációkra jellemző tanult képességekre fókuszálva mutatott rá arra, hogy a különböző életkorú emberek mennyire másként élhetik meg ugyanazt a történést. A figyelem megváltozása annyira módosíthatja a környezetünkből, a megéléseinkből sajátunkká váló információt, hogy ténylegesen megtörténik a „ketten cselekszik, az nem ugyanaz” igazsága. A szemléletes példákkal színesített előadásban több olyan megállapítás is elhangzott, ami megragadta a pedagógusok figyelmét – a találkozón később is, többször is említésre került, továbbgondolásokat, beszélgetéseket inspirált.

A plenáris egység záró előadását Dr. habil Fábri György oktató, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatás és Tudásmenedzsment Intézete Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának vezetője és Kövi-Hornyák Franciska doktorandusz hallgató tartotta „Pedagógusok multikulturális attitűdje evangélikus iskolákban” címmel.

A MEE Északi Evangélikus Egyházkerületének felügyelője két korábbi egyházi kutatás – az evangélikus önképet és a középiskolai hitmegélést célzók eredményeire alapozva beszélt a most kezdődőről. Az új kutatás célja, hogy többet tudjunk meg arról, hogyan viszonyul a magyarországi evangélikus középiskolák közössége a multikulturalizmushoz. A tudományos módszertani megalapozottsággal kapott majdani válasz – reménység szerint – megadhatja a tradicionális, evangélikus értékként számontartott nyitottságunknak, befogadókészségünknek a jelenbeli érvényességét és ennek az attitűdnek az evangélikusságra jellemző sajátosságait.

A NYEPA első napjának estéjén egy különleges színházi élmény részesei lehettek a résztvevők. Az Atlétikai Centrumban a Jónás és Jézus rockoratóriumot adták elő a Dombóvári Evangélikus Általános Iskola és AMI diákkórusa, az iskola művésztanárai, dombóvári művészbarátaik és az intézmény iskolalelkésze.

A hosszabb időre visszanyúló tapasztalattal rendelkező pedagógusoknak maga a mű nem volt ismeretlen, ám a megújult előadás, a szereplők magas esztétikai élményt adó produkciója és a gyermekek lelkesültsége mindenkit magával ragadott. Vastaps, ráadások és hangos ováció zárta az akadémiai program első napjának hivatalos programját.

A gimnázium, a kollégium és a sportcsarnok impozáns (folyamatosan bővülő, korszerűsödő) épülettömbjei között a gondozott parkban késő estig kisebb-nagyobb csoportokban beszélgettek a pedagógusok mit sem törődve a szúnyogok támadásaival.

A rendezvény első napjáról készül további képek megtekinthetők az Evangélikus Nevelés facebook oldalán

Szöveg: Bujdosó Erika
Fénykép: Magyari Márton