Közösségben élünk

Országos Tanévnyitó Konferencia

2025. augusztus 28. Aszód

A 2025/2026-os nevelési-oktatási évet hagyományosan konferenciával nyitották az evangélikus pedagógusok. A megszokott helyen rendezte meg az Evangélikus Pedagógiai Intézet ezt az ünnepi alkalmat: az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium adott otthont a rendezvénynek.

Sághyné Kiss Katalin iskolalelkész és Veizer Valéria főigazgató üdvözölte a házigazdák nevében a közel 180 fős résztvevői kört, akik már az érkezés pillanataiban egy összetartó, egymásra figyelő közösség tagjaiként örültek a találkozásnak. A nyár, a feltöltődés kezdetére utaltak vissza a főigazgató asszony köszöntő gondolatai is, és a tőle megszokott könnyedséggel és csipetnyi humorral – no meg az AI segítségével – a pihenés előtti és utáni (vagy a tanév eleji és végi?) pedagógus képével és fiktív slágerével szembesítette a résztvevőket.

Majorosné Lasányi Ágnes köszöntőjét a konferencia központi gondolatához kapcsolta: a közösségeink, az evangélikus nevelés-oktatás közösségének egyik erőssége, hogy az intézményekben a szeretet, az elfogadás a meghatározó. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy a „világ zaja” kívül maradjon, hogy bent a gyermekekre tudjunk koncentrálni – határozta meg a most induló tanév legfontosabb feladatát az EPSZTI igazgatója.

Dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke nyitó előadását a szabadság emberéről, Pál apostolról tartotta, akit – ahogy elénk tárta a konferencia résztvevői között gyakran jelen lévő egyházi vezető – farizeusként az iskoláztatás mintapéldájának is láthatunk. Ám Pál apostolról a leveleiben, amikor magáról ír, azt olvashatjuk, hogy nem az a fontos, hogy honnan, milyen közösségből, milyen családfa kis hajtásaként indul az életutunk. Az a fontos, hogy azok közé tartozzunk, akiket Krisztus megszólított, történjen ez „csöndesen és váratlanul” (ahogy Ady Endrét átölelte az Isten), vagy akár úgy, hogy a megszólítás eszköze egy tanár, egy iskolalelkész, egy evangélikus nevelésben dolgozó munkatárs. Ezért is tekinthetünk Pál apostol munkásságára mintaként, ma is lehetünk, mi is legyünk a krisztusi örömhír kommunikátorai, használva ebben a mesterséges intelligenciát, vagy élő levelekként önmagunkat nyújtva – fordult a konferencia résztvevőihez Fabiny Tamás.

A tanévnyitó konferencia második előadója a Nyíregyházi Egyetem Környezet- és Természettudományi Intézetének igazgatója, Dr. János István volt. Az állati és emberi közösségek evolúciós hátteréről szólt, a gazdag példatárral és gyakran megkapóan szemléletes előadásában a genetikai információ hordozására és átörökítésére alkalmas „túlélőgépekre” mutatott rá.

A plenáris előadások zárásaként Dr. Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszékének vezetője az idők jeleiről, a helykeresésről osztotta meg gondolatait. Bibliai szövegrészekhez rendezett előadásában a jelekről, azok feldolgozásáról, a narratívák értelmezését meghatározó időről és közösségről szólt modern és posztmodern filozófusokat és teológusokat is idézve.

A továbbgondolásra, érlelésre és saját válaszok keresésére biztató és inspiráló előadásokat követően az evangélikus nevelés-oktatás közösségében jól ismert pálya ünnepélyes lezárásaként Varga Márta a Nevelési és Oktatási osztály vezetője Pedagógus szolgálati emlékérmet adott át Erdészné Nagy Évának, a Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola nyugdíjba vonuló főigazgatójának.

A szervezők gondosságát és a konferencia közösségének igényét igazolta, hogy a közel egy órás ebédszünet nemcsak a frissítő falatok elfogyasztására, de a kollégákkal való találkozásokra, rövidebb egyeztetésekre, örömök és kihívások megosztására is alkalmat adott. Szokás szerint ekkor készült el mindenki részvételével a csoportkép és a Luther Kiadó standjánál is élénk érdeklődéssel informálódtak, vásároltak a pedagógusok.

A délutáni program első nagyobb egységét a műhelymunkák töltötték ki. Ekkor – az előzetes jelentkezések alapján – egy csoport a gyászfeldolgozás óvodai, iskolai közösségekben lehetséges és szükséges feladatairól beszélgetett Szabó Mártának, a Napfogyatkozás Egyesület alelnökének vezetésével. Két csoport is a teremtésvédelem, a zöld környezet intézményi jó gyakorlatainak egymás közötti megosztásával foglalkozott. Az óvodapedagógusok Közösség és környezet kéz a kézben címmel beszélgettek több evangélikus óvoda képes beszámolójának apropóján. Az általános iskolás korú tanulókat zöld tudatosságra nevelő programokat pedig az Együtt zöldebb, közösen többen vagyunk – A közösség, mint környezeti érték címet választó műhelyben ismerhették meg egymástól a pedagógusok.

Ezen a délutánon a legnépesebb csoport a Te csak játssz még! szekcióban gyűlt össze, akik nem sok időt töltöttek ülve, hanem igen aktívan, tapasztalati tanulással ismerkedtek a közösségek megértéséhez és megéléséhez alkalmas játékokkal.

Ebben az idősávban került sor az intézményvezetők konzultációjára is, ahol a tanév indulásához kapcsolódó aktualitások ismertetése és az evangélikus köznevelési rendszert érintő kérdések megvitatása mellett sor került az új intézményvezetők bemutatására is. (A velük készülő bemutatkozó videók hamarosan elérhetőek lesznek az Evangélikus nevelés közösségi médiacsatornáin.)

A konferenciát záró programként úrvacsorás istentiszteleten vettek részt az Aszódra érkező kollégák. Az istentiszteleten Lázárné Skorka Katalin, mezőberényi iskolalelkész, a zsinat lelkészi elnöke Pál apostol filippieknek írt leveléből erre az alkalomra választott igeszakasz alapján tartotta prédikációját. A konferencia mottójaként többször is olvasott és hallott ige – “… senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is…” (Fil 2,4) személyes és közösségi szintű kibontásával Jézus szemével látni, nem a magunk hasznára élni biztatott.

A liturgiában több, jelen lévő lelkész is szolgált: Sághyné Kiss Katalin, Szigethyné Szenteczky Katalin, Zsóri-Ments Orsolya iskolalelkészek, valamint Lőrincz Csaba és Sághy Balázs parókus lelkészek.

Az Evangélikus Tanévnyitó Konferencia a nyárias időjárás mellett is az ősz első napján elkezdődő 2025/2026-os tanévet indította azzal a szeretetből fakadó figyelmeztetéssel, hogy a Lélekben megélt közösség, az irgalom és a könyörület – minden, máris érzékelhető kihívással és a következő hónapok alatt előkerülő nehéz helyzettel együtt is – az evangélikus köznevelés közösségében élve teljessé tegye az örömöt, mert ennek a közösségnek a tagjai ugyanazt akarják, ugyanaz a szeretet van bennük és egyet akarva ugyanarra törekednek.

Ehhez kívánjuk minden gyermeknek, kisebb és nagyobb diáknak, családtagjaiknak és pedagógustársainknak Isten áldását!

💙Szeretetből fakadó figyelmeztetés, 🫂közösség a Lélekben – a 2️⃣0️⃣2️⃣5️⃣/2️⃣6️⃣-os tanévet nyitó konferencia 📸képgalériáját mutatjuk. Gondolatgazdag plenáris előadást tartott Dr. Fabiny Tamás püspök, Dr. János István biológus, a Nyíregyházi Egyetem intézetigazgatója és Dr. Béres Tamás, az EHE egyetemi tanára. Az 👐istentiszteleten Lázárné Skorka Katalin, mezőberényi iskolalelkész és a zsinat lelkészi elnöke hirdette Isten igéjét. Köszönjük a házigazdai gondoskodást az EGA Infó – Az aszódi evangélikus gimnázium hivatalos információs oldala minden munkatársának, a műhelymunkák előadóinak és résztvevőinek a felkészülést és az aktivitást, a Luther Kiadó munkatársainak a nyomtatott és szóbeli információkat, valamint a NOO-EPSZTI minden kollégájának az odaszánt munkát. ☺️🫶

Evangélikus Tanévnyitó Konferencia – Aszód, 2024

Evangélikus Tanévnyitó Konferencia

Evangélikus értékeinkről szóló tanácskozással indították az új tanévet köznevelési intézményeink vezetői és pedagógusai.

2024. augusztus 29-én, csütörtökön a több éves hagyományt követve az Aszódi Evangélikus Petőfi Sándor Gimnázium, Általános iskola és Kollégium aulájában gyűltek össze az evangélikus óvodák és iskolák több mint 2000 pedagógusának képviselői, hogy szakmai és lelki feltöltődést is adó rendezvényen találkozzanak és a most kezdődő időszak kihívásaira közösen készüljenek.

Az ország 53 evangélikus nevelési-oktatási intézményéből érkező kollégák a regisztrációs pultnál rögtön a NOO-EPSZTI munkatársainak népes csoportjával találkoztak. Nemigen lepődött meg ezen senki, közösségünknek jól bevált gyakorlata, hogy ekkor nem csupán a jelenléti ívet írják alá a résztvevők, hanem megkapják – a megjelenést erre az alkalomra időzítő – Evangélikus nevelés c. folyóirat legfrissebb számának kivonatát és a 2024/25-ös tanév legfontosabb eseményeit, határidőit tartalmazó, új EPSZTI naptárat is. A nyári tanügyi eljárások lezárása is erre az időszakra tehető, így kormányhivatali és fenntartói dokumentumokat rejtő borítékokat is átvehettek a címzetteket.

Mindezek mellett a közel 230 pedagógust a házigazda aszódiak és a szervezők várták frissítőkkel és a találkozás első kérdéseivel. A családias hangulatot a közvetlenség, a nyitottság és az egymás iránti őszinte érdeklődés jelezte. Természetesen érdekes az is, hogy ki hogyan utazott, mikor indult, ki jött az ismerős kollégák közül és kik a most megismerhető újak, fiatalok — de legalább ilyen fontos a “mit hagytatok otthon és mit hoztatok” kettős kérdése. Itt már nem pusztán tárgyakról, de megoldandó helyzetekről, jogszabályi alkalmazásokról, pedagógiai feladatokról, tanévszervezésről és az egyes intézmények egyedi örömeiről vagy éppen nehézségeiről is szó volt. A találkozás öröme pillanatok alatt felújítások, építkezések eredményeinek sorolásával, a nyári élmények felelevenítésével, a tanévkezdő információk megosztásával gazdagodott. És egy-egy ölelésbe az együttérzés, a testvéri megerősítés, az éppen most érkezni nem tudó, régi ismerős nehéz élethelyzetét segítő, közös ima is belekapcsolódott.

A konferencia résztvevőit Veizer Valéria aszódi igazgató köszöntötte, a megjelentek mindennapjait erősen meghatározó pedagógus teljesítményértékelésre többszörösen utalva a tágas TÉR-ről és arról beszélt, hogy az előttünk álló kihívások nem TÉRíthetnek el közösen vallotT ÉRtékeinktől.

Prőhle Gergely, a MEE országos felügyelője ennek a gondolatnak a folytatásaként a lutheránus gondolkodást több mint félszáz éve meghatározó szabadságról beszélt. Lutheri olvasmányélményeit a jelen világpolitikai történésekkel összevetve a lehetőségeink felismerésére és az azokkal való élésre biztatott. Evangélikus tömörséggel – a szabadságra. Gondolatait egy nagyívű kitekintéssel és az amerikai elnökválasztási kampány egy viedórészletének kommentálásával folytatta, majd köszöntője zárásaként az egyéni lehetőségeink felismeréséből a hétköznapokat, a jövőnket alakító szabadságunkról, és az abból következő tetteinkről – aktuálisabb szóhasználattal élve – az ebben megélhető TÉR-ről szólt.

Varga Márta, a NOO osztályvezetője az előtte szólók gondolataihoz kapcsolódva köszöntőjében az értékekre és a bizalomra helyezte a hangsúlyt. A Magyarországi Evangélikus Egyház nevelési-oktatási intézmények fenntartójaként az intézmények autonómiáját nem korlátozó, ám a működést segítő szándékról és a szakmai támogatás készségéről szólva kiemelte, hogy mindez csak bizalmi alapon tud megvalósulni. Ahogy eddig is ez jellemezte a fenntartó és az intézmények kapcsolatát, ez a továbbiakban is alapértéke lehet rendszerünknek.

A visszatekintés és az értékteremtés metszéspontjaként személyes emlékeit idézte az Evangélikus Pedagógiai Intézet megalakulása előtti időkből és a szerveződés, a munkakezdés éveiből. Örömmel köszöntötte azokat a volt EPSZTI-munkatársakat, akik elfogadták a meghívást és ma, itt velünk együtt emlékeznek és ünnepelnek.

A korábbi szolgálatukat tapssal megköszönő egybegyűltek elé szólította Tarjánné Sólyom Ildikót, Ablonczyné Vándorné Margitot, dr. Tratnyek Magdolnát és Deák-Varga Kingát.

A köszöntők után Krámer György, országos irodaigazgató fanyar humorral átszőtt mikrojelenettel indította előadását. A jogszabályi kötelezettségének eleget téve leadta mobiltelefonját, majd a nem nélkülözhető digitális munkaeszközét, egy másik telefont a zakózsebéből elővéve az egyén és közösség kapcsolatáról adott elő. A lehetséges kapcsolódási módokról szólva, az én és a közösség viszonyait megmutató modellek kapcsán egyetlen, Pál apostol megfogalmazásában így hangzó útmutatást helyezte a hallgatóság szívére: „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni.” (Gal 5,1)

A következő előadó Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora volt, aki előadását „Mert ahol ketten vagy hárman…” címmel tartotta.

Az egyéni felelősség és szabadság, a közösségeket összetartó kapcsolatok kérdéseit vizsgáló előadások után ugyanennek a témának egy újabb nézőpontból való megközelítést ismerhették meg az evangélikus pedagógusok. A sok-sok – akár elbizonytalanító hatással is járó – társadalmi változást érzékelve pedagógusok sokasága fogalmaz meg kérdéseket önnön feladatvállalására, hivatására vonatkozóan: Miért vagyok itt? Miért tanítok? Miért ezt és miért így tanítom?

A nyelvtanilag pontos okokat feltáró válaszok helyett előremutatóbb, ha célhatározói mondatokat fogalmazunk. Mikor lesz jó a gyermeknek a köznevelésben? Akkor, ha a pedagógus jó választ tud adni erre a korántsem könnyű kérdésre.

A jó válasz lehet, hogy egyszerű is. Megannyi változás nehezítheti a boldog gyermekkor megélését, de az is biztos, hogy a boldog felnőtté váláshoz szükség van a lelkes pedagógusokra is.

A rövid kávészünet után az Evangélikus Pedagógiai Intézet 10 évének rövid, szubjektív elemekben bővelkedő áttekintésére vállalkozott a Tízen Túliak Társasága.

Valentinyi Erika, aki az aszódi gimnáziumot „cserélte” az Üllői útra, már akkor „epsztis” volt, amikor még nem is volt EPSZTI. Ezt a talányos kijelentést a jelenlévők minden értetlenkedés

nélkül fogadták. Értetlenség helyett hálával, hiszen Erika elköteleződése és az evangélikus intézményekért végzett szolgálata a teljes közösség számára ismert. Az általa mutatott egyetlen diaképen csak számok szerepeltek, viszont a hozzájuk köthető történések az evangélikus köznevelési rendszer ugrásszerű bővülésének időszakát tárták elénk.

Sziráki György a 10 év értékeinek említésszintű felsorolására vállalkozott, tehette ezt azzal az ismerettel, hogy ebben a közösségben nem üres frázis az, hogy „félszavakból is értjük egymást”.

Ha a közösség értékteremtő tevékenységének számbavételére vállalkozunk, akkor említhető a GYÍK, a KOTTA, a Hídépítők, vagy éppen a produktumként is súlyos Zárókő, illetve a jelentős újításként megalkotott Innovációs Börze és az e-PedAgora.

Az elemzők ugyan kiszámítható, tervezhető ciklikussággal dolgoznak, de a csapatmunka nagyszerűségét sok-sok feladat kapcsán élhetjük át a gyakorlatban. Folyamatosan kihívások között működünk, folyamatos a támogató, szolgáltató… vagy éppen szolgálatban megélt feladatunk – mindezért köszönet az alapítóknak! – zárta összegzését Sziráki György, az EPSZTI igazgatóhelyettese.

Az ebéd előtti plenáris egység záró előadását Majorosné Lasányi Ágnes tartotta. Az évtizedes léptékhez a napi rutinban is megjelenő változást társította és a hallgatóság figyelmébe ajánlotta, hogy az átalakulásokra reagáló változási és változtatási képesség modern fogalmaknak tűnhetnek, de nagyon tudatos választás miatt került az EPSZTI moodle felületének nyitó oldalára ez a lutheri gondolat: „Nem azt, amit nézünk, magát a látást kell megváltoztatnunk.”

Az ebéd és az ünnepi torta után az előzetes jelentkezések szerint műhelymunkán vettek részt a pedagógusok.

Az óvodai műhelyben egy tavasszal kezdett együttműködés kapcsán a tantárgygondozók és szaktanácsadók szolgáltatásaival ismerkedtek a résztvevők. Ezek a szakemberek mind az óvodákban, mind az iskolákban dolgozó intézményvezetőknek, pedagógusoknak olyan segítséget tudnak nyújtani, ami támogathatja a mindennapi pedagógiai munkát. Csoportmunkában egy-egy óvodai nevelési helyzet kapcsán beszélgettek a szolgáltatásokról.

Az Inkluzív nevelést-oktatást Segítő (INOS) műhely a most zárult pályázati időszak eredményeinek bemutatására adott lehetőséget a dombóvári és medgyesegyházi általános iskolának. Az intézményeket képviselő kollégák profin felkészültek, nagyon hitelesen számoltak be a munkájukról. A programot most megismerő hallgatóság nagy érdeklődéssel követte a beszámolókat, amelyek azonos szempontok szerint mutatták be a hatalmas feladatot és az elvégzett munkát. A pályázat a hátrányos helyzetű gyermekekért, boldogulásukért tevékenykedő iskolai és partneri hálózat együttműködését erősítő programok megvalósítását célozta, a helyi igények miatt közvetlenül a gyermekek számára szervezett tevékenységek is belekerültek a projektbe.

A Márta Mozgalomba kapcsolódó intézmények év közbeni tevékenységéről több média is beszámolt, most a teljes tanév összegzésére és a következő évet előkészítő beszélgetésre

került sor. A műhelymunkán egyrészt a mozgalomban is aktív intézmények pedagógusai, iskolalelkészei vettek részt, másrészt nagyszámú érdeklődő érkezett azokból az intézményekből, amelyek még nem kapcsolódtak be a Márta Mozgalomba. A mozgalom koordinálásáért felelős munkatársak sikeresnek értékelték a találkozót, mert sok érdekes és megszívlelendő gondolattal gazdagodott mindenki. Teljes egyetértés volt abban is, hogy a mozgalom folytatásra érdemes.

A tanévnyitóra megjelent Evangélikus nevelés 34. számának1 bevezetőjében Majorosné Lasányi Ágnes így foglalja össze az elmúlt évtizedet: “Rengeteget tanultunk… Megszerveztünk, beszerveztünk, kiszerveztünk és átszerveztünk… kutattunk és elemeztünk. Kész megoldások helyett elkezdtünk kérdezni… A jó kérdés hozza a választ, a megoldást is… Játszottunk.”

Ez a felsorolás a konferencia programgazdagságára is áll. Ahogy az elmúlt 10 évbe sem fért bele minden jó ötlet, jó kezdeményezés megvalósítása, úgy ebben az egy napban sem lehet a teljességet megragadni. Ám a szervezők és a jelenlévők a most kapott inspirációkkal, a találkozásban és a közös úrvacsorai istentisztelettel megerősödve kezdhetnek a tanév feladataihoz: a „siker a jövő alakításában rejlik”.

A tanévnyitó rendezvényről készült további képek megtekinthetők az Evangélikus Nevelés Facebook oldalán

Szöveg: Bujdosó Erika
Fényképek: Magyari Márton

Tanévnyitó Pedagógus Konferencia – Aszód, 2023

Tanévnyitó Pedagógus Konferencia

Közös döntés, közös felelősség, a mi ügyeink I. –

Evangélikus Tanévnyitó Konferenciával kezdődött az új tanév

Az Evangélikus Pedagógiai Intézet és a nevelési és oktatási osztály 2023. augusztus 29-én rendezte meg hagyományos évnyitóját az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnáziumban.

Az Evangélikus Tanévnyitó Konferencia Kondor Péter püspök áhítatával kezdődött, aki Pál apostol Galatákhoz írt levelének 6. fejezete alapján hirdetett igét. Kiemelte, hogy a nevelési-oktatási intézmények az összetartozás élményét adják és annak alkalmát is, hogy egymás hite által megerősödjünk. Az isteni megajándékozottságunkból fakadjon az egymás iránti segítőkészségünk, a figyelmünk, a készenlétünk, hogy egymás terhét hordozzuk. Ezt az ajándékot továbbadni, pedig nem más, mint betölteni Jézus ígéretét, közösségben megélni a szeretetet.

Az áhítatot záró 46. ének után Veizer Valéria, az EGA igazgatója és Majorosné Lasányi Ágnes, az Evangélikus Pedagógiai Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Az EPSZTI osztályfőnöki tantárgygondozója volt éppen 10 éven át Kovácsné Jakus Katalin – aki ezt a megbízatását az idei tanévben már nem folytatja. További életére Isten áldását kérve, munkáját itt kollégái és munkatársai körében köszönte meg az EPSZTI igazgatónője.

Közös döntés, közös felelősség, a mi ügyeink – volt a konferencia témája, amelynek átgondolásához, elmélyítéséhez négy plenáris előadás kapcsolódott.

Elsőként Prőhle Gergely országos felügyelő osztotta meg gondolatait Luther, a demokrata? címmel. Az első pillanatban talán provokatívnak tűnő címben feltett kérdés a kultúr- és egyháztörténeti áttekintés, a jónéhány lutheri idézet során megnyugtató „igen” választ kapott. Ahogy a reformáció kezdetén Luther is megtalálta a közös tudáskincshez való hozzáférés – a legtisztább demokrácia – lehetőségeit és működő gyakorlatát, az anyanyelvi bibliaolvasást és igehirdetést, a közös éneklést, úgy ma is folytatható ez a hagyomány. Mi a legmegfelelőbb forma arra, hogy a mai evangélikus egyház az üzenetet eljuttassa a fiatalokhoz? „Csak” a formát kell megtalálnunk, a tartalom több mint 2000 éve változatlan – foglalta össze az legsürgetőbb feladatunkat Prőhle Gergely.

Az előadók sorában Dr. Setényi János oktatáskutató következett, aki az evangélikus iskolalelkészekkel már több éve zajló műhelymunka egyik eredményét, a reformátori elvek pedagógiai „fordítását” tárta a hallgatóság elé. Ebben az értelmezési kísérletben pl. a Sola Scriptura azt a célt jelenti, hogy az evangélikus köznevelés minden tanulót eljuttat a magabiztos Bibliahasználat szintjére. A pedagógiai fókusszal megalkotott fordítások valójában csak akkor tudnak igazán hasznosíthatóak lenni, ha az evangélikus iskolákban a közösségek együttműködése a meghatározó. Kik alkotják ezeket a közösségeket? A Tanítás feladatát hordozók, a lelkészek, iskolalelkészek, valamint az őket szolgálatukban támogató gyülekezetek, az oktatásirányítás országos egyházi tisztségviselői, a NOO munkatársai, a szakbizottságok tagjai és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásaival állandó háttértámogatást adó EPSZTI a szakértőkkel, valamint a nevelés-oktatás elsődleges közössége, a pedagógusok, intézményvezetői, a munkájukat segítő kollégák, valamint az intézmények partnerei, köztük elsőként a szülők. Ezeknek a közösségeknek az összefogása, az együttműködés embert próbáló feladat, ehhez ad iránymutatást a most bemutatott pedagógiai szempontú értelmezés.

Ezt követően Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem megbízott rektora a megelőzőeknél nem kevésbé izgalmas kérdéssel indította előadását. Létezik-e Istennek pedagógiája? A gyermeki kérdezés képességét felnőttkorában is gyakorló Pál apostol több leveléből választott igeszakaszok idézésével a jelenlévők, az általuk képviselt evangélikus pedagógusok és – még tovább nyitva a kört – a teljes evangélikus, és az egész keresztény közösség számára adott választ az egyetem rektora. „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. 12Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. 13Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet. (1Kor 13, 11-13.) Isten pedagógiájával, a szeretettel érkezünk meg oda, ahová mindenki tartozni akar – zárta előadását Korányi András.

A délelőtti konferenciaprogram záró előadását Merényi Zsuzsa tartotta a Sztehlo gyermekotthonokról. A legrémületesebb időkben is önkormányzatisággal szervezett, demokratikus gyakorlatot megvalósító, a jövőt álmodni képes gyermekotthoni közösségek működéséről sok személyes érintettséggel, a visszaemlékező interjúalanyokkal folytatott beszélgetéseket felidézve beszélt a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány elnöke. Megrendítő és egyszerre elköteleződést erősítő is volt hallani, hogy azok a mainak és modernnek gondolt kifejezések, mint a felelősség, szolidaritás, nyitottság, tolerancia, mind a Gaudiopolis alapelvei voltak.

A szendvicsebéd elfogyasztása közben az új tanévre készült naptárakat, az EPSZTI folyóiratának, az Evangélikus Nevelésnek új számát, iskolai énekeskönyveket vehettek át a pedagógusok. A Luther Kiadó könyvárusítással és a Sztehlo Alapítvány ajándék kiadványokkal biztosította a pedagógusok szellemi töltekezését.

A délutáni szekcióülésekre előzetesen jelentkeztek a konferencia résztvevői. Az érdeklődők ismertetőt hallgathattak Rétfalvi Árpádnak, a győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium magyar-német szakos tanárának és Varga Andának, a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium magyar-angol szakos tanárának közös projektjéről, a Tudásszomj címmel induló podcast bemutatását. Az új, evangélikus tananyagfeldolgozó platform céljai között szerepel, hogy ne csak a hallgatósága körében, de az alkotócsapatában is legyenek diákok.

„Nagy a világ, az égig ér, De van ez a föld, ami kezünkbe fér.” A tanulói érdekek érvényesítése iskoláinkban címmel tartott szekcióülésre Dr. Halász Miklósné pedagógiai szakértő elsősorban a diákönkormányzatokat mentoráló pedagógusokat várta. Ők gyakorlatiasságukra jellemzően a szeptemberi DÖK-találkozó programjára, mint előttük álló következő nagy rendezvényre is készültek.

Hadházi-Borsos Réka Kinga, az EPSZTI pedagógiai szakértője Óvokrácia – a szülői bevonódás dilemmái az óvodában címmel hirdette meg szakmai műhelyét. Az esetfelidézésekkel és gyakorlati feladatokkal is színesített beszélgetés elsősorban az óvodai nevelőtestületek és a szülők közötti együttműködésre fókuszált.

A vállalkozó kedvű résztvevők számára Németh Zoltán evangélikus lelkész, a Gyülekezeti és missziói osztály vezetője egy kifordított szabadulószobával készült. A kánaáni asszony történetét feldolgozó program a közösen meghozott döntések, válaszok és azok következményei szempontjából közelített a konferencia központi témájához.

A Deák Téri Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze, Koczor Tamás nem először mutatta meg a pedagógusok, iskolalelkészek körének azt, hogyan lehet a disputa az egyéni és a közösségi irányítás lehetősége, hatékony módszere.

A szakmai műhelyekkel egy időben, Varga Márta, a nevelési és oktatási osztály vezetője, valamint Gadóné Kézdy Edit, a NOB elnöke vezetésével az intézményvezetők is tanácskoztak. Ezen a fórumon a közelmúlt jelentős jogszabályi változásai, az ezekből következő intézményvezetői feladatok, a biztonságos tanévkezdés és a felelős intézményirányítás aktualitásai kerültek napirendre. Tekintettel arra, hogy a tanév előkészítésére a szokottnál is rövidebb idő állt a vezetők rendelkezésére, illetve a szükséges információk (pl. a tanév rendje) is sokáig hiányoztak, a vezetői felkészülést a közeljövőben a jól bevált online konzultációval és a NOO-EPSZTI digitális felületein elérhető tudásbázissal (GYIK) segíti a fenntartó.

A tartalmas délutáni programok utáni rövid kávészünetben a szokásos udvari csoportkép is elkészülhetett.

A konferencia úrvacsorás istentisztelettel zárult, amelyen Krámer György, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója hirdetett igét.

Prédikációjában a Máté evangéliumának 12. fejezetében olvasható példázatok említésével a közösséget alkotó emberek csoportjának jellemzőit kereste. Milyen szempontból értelmezhető közösségként egy tanári kar, egy osztály, vagy éppen az itt jelenlévők? – tette fel a kérdését.

A formalitásokon alapuló csoportba sorolás biztosan nem elégséges kritériuma a közösségnek – vetette el azonnal a könnyen adható válasz lehetőségét.

A homogén csoportok helyett – az egyházunkban is meglévő és értékként, erőforrásként megélt sokszínűségre alapozva biztatott, hogy a pedagógus közösségek, az evangélikus nevelési-oktatási intézmények közösségei is ismerjék fel, mekkora mélység, lehetőség, erő rejlik sokféleségükben. A felismerésre és a közösségalkotásra, közösségerősítésre a beszélgetést ajánlotta, márcsak evangélikus hagyományaink okán is. Merjük tovább vinni beszélgető egyház jellegünket, éljük meg közösségeinkben az örömöt, hogy a másik embert is Isten teremtette, s a teremtettség fénye ragyog minden emberen.

Az istentisztelet úrvacsorával és áldással zárult.

Isten áldása legyen minden, a pedagógus hivatásban örömöt, sikert, kihívást, a felelősséggel végzett nevelés nyugalmát és a tanulás, tanítás biztonságát megélő munkatársunk szolgálatán!  

A tanévnyitó rendezvényről készült további képek megtekinthetők az Evangélikus Nevelés Facebook oldalán.

Szöveg: Bujdosó Erika
Fényképek: Magyari Márton

Erős vár a mi Istenünk!

Erős vár a mi Istenünk!

Az evangélikusok köszönésével kezdődött a Dombóvári Evangélikus Általános Iskola és AMI iskolaszentelési istentisztelete 2022. szeptember 15-én.
Az ünnepi alkalom szolgálattevői Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület, püspöke, Aradi András a Tolna–Baranyai Egyházmegye esperese, Szabó Szilárd iskolalelkész, Szücs Eszter Dombóvár–Kaposszekcső–Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközség lelkésze, valamint a tolnai evangélikus egyházközségek lelkészei voltak.

A meghívott vendégek, köztük Prőhle Gergely, a MEE országos felügyelője, Varga Márta a Nevelési és oktatási osztály osztályvezetője, Rózsai György, egyházunk Tolna-Baranya megyei felügyelője Pintér Szilárddal, Dombóvár polgármesterével együtt jelenlétükkel is megtisztelték az evangélikus egyházi fenntartásba került intézmény ünnepségét.

Az iskola diákjai és munkatársai, valamint az érdeklődő szülők megtöltötték az aulát.
Az első emeleti karzaton foglaltak helyet a Kapos Kórus tagjai, akik énekszolgálatukkal járultak hozzá az istentisztelet ünnepélyességéhez.

Az istentiszteleten Kondor Péter püspök igehirdetéséhez Pál apostol második korinthusiakhoz írt leveléből választott szakaszt. Az 5, 17 szavait:  „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.” kifejtve az új tanév kezdetét, az újonnan egyházi fenntartásba került iskola újszerű élethelyzetét sorolva beszélt arról, hogy a megújulást Isten képes megadni az embereknek, akik ha nyitott szívvel fogadják ezt, akkor hittel és imádsággal Krisztushoz tudnak kapcsolódni.

Áldásával Isten védő oltalmát kérte az iskolára, annak minden diákjára, munkatársára és mindazokra, akik átlépik az intézmény küszöbét. Külön is megáldotta a tanulókat, hogy “éljenek az Úrhoz méltóan, teremjenek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjenek az Isten ismeretében”.

Kocsis Éva, az alapfokú művészeti iskola tagintézményvezetőjének fuvolajátékával kísért ének után az intézmény munkatársainak fogadalomtétele következett. Az ünnepélyes beiktatás kezdetén Somfalvi Eszter, a Belvárosi Evangélikus Általános Iskola és AMI intézményvezetője olvasta fel Isten igéjét az egyház tanító szolgálatáról. A fogadalomtételre az oltár elé felsorakozott pedagógusok Pál apostol efezusiaknak írt leveléből Szenyériné Szabolcska Julianna igazgatóhelyettes olvasott fel egy rövid részt.

Szabó Szilárd iskolalelkész kézfogással és személyes áldáskívánással fogadta a felsorakozott munkatársakat, akik esküjükben kötelességeik elvégzését, tudásukat és hűségüket ígérték. Legyetek áldássá iskolánk és egyházunk épülésére! – kérte az iskolalelkész az újonnan beiktatott munkatársakra.

Pedagógusok és diákok általános könyörgései majd az Úrtól tanult imádság után Kondor Péter püspük ároni áldásával zárult az istentisztelet.

A rövid köszöntések sorát Prőhle Gergely országos felügyelő kezdte, aki felidézve az átvételi folyamat meghatározó elemeit: a pedagógusok és a szülők igen nagy arányú támogatását a megelőlegezett bizalomról beszélt. Arról a bizalomról, amit a helyi evangélikus gyülekezet és a település egésze közötti jó kapcsolat alapozott meg és most az egyházi fenntartásban működő iskola tud tovább teljesíteni – reménység szerint az ünnepi istentiszteleten is megtapasztalt derűvel.

Varga Mártának, egyházunk nevelési és oktatási osztálya vezetőjének adta át a szót, aki Lackfi János versrészleteivel a tanárokat, diákokat, lelkészeket, vendégeket közös gondolkodásra buzdítva ennek a #jóéjtpuszi költeménynek érvényességi körébe vont minden jelenlévőt:

“Bizony, mondom…
többet adott mindenkinél,
…
ha egy éjszakán át beolvasott
sírva az Istennek, akkor maga
voltaképp egész éjszaka imádkozott,
aki teremtett, az ugyanis
a szívet vizsgálja…”

Aradi András esperes az evangélikus iskolaügy Tolna megyei történeti távlatába helyezte, hogy lett evangélikus iskolája Dombóvárnak. Az intézmény pedagógusainak hivatásvállalását Péter apostol elhívásával állította párhuzamba. A neveléssel-oktatással való foglalkozás is a szeretet formája, ezért Isten áldásával kívánta, hogy a most fogadalmat tett munkatársak minden nap azon munkálkodjanak, hogy mindenkinek, gyermeknek, felnőttnek egyaránt jó legyen itt tanulni és ne feledjék Jézus szavát: “Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!”
 
Az eseményről készül további fényképek megtekinthetők az Evangélikus Nevelés Facebook oldalán.
 
Szöveg: Bujdosó Erika
Fényképek: Magyari Márton

Tanévnyitó Pedagógus Konferencia – Aszód, 2022

Tanévnyitó Pedagógus Konferencia

Aszód, 2022. augusztus 26.

Az idei évben ismét az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium adott otthont az Evangélikus Tanévnyitó Konferenciának, amelyen közel 200 pedagógus vett részt. Hagyományosan a nyári szünet utolsó péntekjén kerül megrendezésre a konferencia, az idén is ekkor, 2022. augusztus 26-ára hívta a MEE Nevelési és oktatási osztálya, valamint a szervezésben együttműködő Evangélikus Pedagógiai Intézet a pedagógusokat Aszódra.

A konferencia háziasszonya Valentinyi Erika volt, aki a rendezvény szervezői nevében köszöntötte a megjelenteket.
Sághyné Kiss Katalin iskolalelkész igei köszöntését Kol 3,12 alapján tartotta, s a tanévre készülődőknek elősorolta, mi mindennel is öltözzenek fel, mi mindent öltsenek magukra: „könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet”.

Ezt követően a házigazda intézmény nevében Veizer Valéria intézményvezető szólt, aki köszöntőjében nyári élményeit idézve fennhangon elgondolkodott azon, hogy a pedagógusok iskolán kívül, például egy erdei sétaúton is felismerik-e egymást. Majd a konferenciára érkező pedagógusok reggeli találkozásaira, üdvözlő mondataira reflektálva örömmel állapította meg, hogy az evangélikus pedagógusok nemcsak hogy felismerik a pedagógus társat, de ismerik egymást. Az országos tanévnyitót újabb lehetőségként értékelte az igazgatónő – lehetőségként a találkozásra, a közösség megerősítésére és az előttünk álló tanév kihívásaihoz szükséges megerősödésre.

Majd Majorosné Lasányi Ágnesnek, az Evangélikus Pedagógiai Intézet igazgatójának köszöntőjét hallhattuk, aki Albert Schweitzer egyik igehirdetéséből idézett gondolatot kibontva azt kívánta a résztvevőknek, hogy adjon ez a mai nap erőt a pedagógusoknak, intézményvezetőknek, iskolalelkészeknek azzal, hogy a hivatásuk gyakorlásában az esetleg kicsit elgyengülő láng újabb szikrát kapjon és továbbra is tudják a gyermekeket tanítani, nevelni, szeretni.

A konferencia plenáris előadóit arra kérték a szervezők, hogy mondják el, szerintük miért jó evangélikusnak lenni.

Hafenscher Károly, a Zsinat lelkészi elnöke, a tanszékvezető egyetemi tanár a tudományos megközelítés módszerességével indította előadását. A felekezeti hovatartozás fontosságáról szóló értekezés az előlegezett tudományos megközelítés helyett a hallgatóság soraiban helyet foglalók megszólítására váltott át. Így ebben az előadásban nem csak Hafenscher Károly 65 évnyi gyakorlata és 47 éves egyházi szolgálata alapján hallhattuk a választ, de megtudhattuk, hogy Andorka Gábor, jelenlegi bonyhádi intézményvezető, egykori szekszárdi konfirmandus számára az evangélikusság egyet jelent a jó közösségben megélhető biztonsággal. Kézdy Editnek, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónőjének az evangélikusság elsősorban a fóti „Mandák” képviselte zenét, a közösséget, az evangélikus példák alapján felépített életet jelenti, és ő az, aki alig várja, hogy mikor énekelünk már. A szintén megszólított soproni Líceum-igazgató, Tölli Balázs válaszában arról a felelősségről szólt, hogy evangélikus intézményeinkben úgy formálhatóak evangélikussá a diákok, hogy szabadok maradjanak. Roncz Bélától, az aszódi gimnázium volt igazgatójától, a révfülöpi borfesztiválok szervezőjétől az evangélikus közösségek titkos összetevőjéről hallhattunk, amelyek a lutheri hagyományt követő sörcsatáktól a borokhoz is elvezettek.

Révfülöpöt említve Majorosné Lasányi Ágnes, a presbiteri találkozók szervezésében aktív felügyelő kiemelte, hogy mennyire fontos a közös gondolkodás szabadságát megtapasztalni. A közös gondolkodáshoz kapcsolódott válaszával Prőhle Gergely országos felügyelő, aki a hit által, a kegyelem által kapott megoldásokat idézte föl, akár egy-egy zsinati ülésen felmerülő probléma kapcsán is.

A megszólalók válaszait összegezve Hafenscher Károly kiemelte, hogy az evangélikus élet középpontja Jézus Krisztus, az emberré lett Isten. Akiért érdemes életformát, tradíciót, közösséget vállalni.

A következő előadó, Prőhle Gergely a közösséghez tartozás gondolatát fűzte tovább és az egyes ember felelősségéről, önmagáért és a közösségért viselt felelősségének tettekre váltásáról beszélt. Ebben a hálózatosság szerinti működésnek kell megnyilvánulni – a rendszer egészének és tagjainak egymás iránti támogatását időszerű erősíteni. A nevelés feladatát az evangélikus közösséghez tartozó szülőknek és az evangélikus intézmények pedagógusainak felelősségük meglátni és a gyermekek felé közvetíteni is – fordult a jelenlévőkhöz az országos felügyelő.

A következő előadó Benséné Sándor Erzsébet, a Hódmezővásárhelyi Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda vezetője volt, aki a település és az intézmény történetének áttekintéséhez kapcsolta személyes válaszát arról, hogy számára miért jó evangélikusnak lenni.
A békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakgimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium intézményvezetője, Köveskúti Péter a vonuló gólyák örökletes és az idősebb madaraktól tanult viselkedési mintáival vonta párhuzamba az evangélikus létformát. Genetikai örökségeként a Felvidékről Békés megyébe települt szlovákságot, a termőföld szeretetét és a békéscsabai evangélikus templomfalakból áradó szeretetet említette, külön kiemelve a Tranoscius énekeskönyvet, amelyben az énekek örömhöz, bánathoz, minden életeseményhez útmutatást, imádságot adnak. Személyes útkeresésének állomásait is felidézte, majd otthonra találásként, megérkezésként határozta meg a csabai evangélikus gimnázium évnyitóját 2000 augusztusában. Köveskúti Péter attól a naptól kezdve vallja, óriási kegyelem és óriási felelősség is megtapasztalni, hogy egy ilyen közösséghez tartozik.

Tölli Balázs, a Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium intézményvezetője következett az előadók sorában. Számos latin nyelvű citátum mellett több szépirodalmi idézettel is gazdagított felszólalásában kiemelte, hogy azért jó evangélikusnak lenni, mert „jó sáfárkodni a bátorság szabadságával”, jó a 103. zsoltár szavaival fordulni a könyörületes, irgalmas Istenhez és jó azért is, mert evangélikusként elmondhatja, hogy „tudok valamit a világról, mégpedig azt, hogy a szeretet és a hit a két legfontosabb, amit halandó ember birtokolhat”.

Miért jó evangélikusnak lenni? – tették fel a kérdést a konferencia szervezői a felkért előadóknak, akiknek sorát Veizer Valéria, a házigazda intézményvezető zárta.

Válaszát könnyed stílusban fogalmazta meg, azzal a gondolatkísérlettel kezdve, hogy mi lett volna, ha Petőfi Sándor, az iskola névadója, nem evangélikus. A játékos gondolatmenetet folytatva közismert dalokkal mutatta meg, mi hiányozna életéből a leginkább, ha ő nem egy evangélikus intézmény pedagógusa és nem egy evangélikus gyülekezet felügyelője lenne.

A konferencia programjában a korábbi rendezvények visszajelzéseit és kéréseit figyelembe véve egy hosszabb szünet következett, ami a frissítő szendvicsek és üdítők elfogyasztása mellett kényelmes lehetőséget adott a beszélgetésekre. Ezekben a beszélgetésekben mintha csak az előadásokban elhangzott érvek folytatódtak volna, azért jó evangélikusnak, evangélikus pedagógusnak lenni, mert mindannyian fontosnak tartjuk, hogy tudjunk egymásról, közösségünk új tagjait megismerjük, és megéljük a találkozás örömét.

A délután a szakmai műhelyek párhuzamos programjával telt.
Az intézményvezetők tanácskozásának magáért beszélő címe – Takaréklángon? – már előre jelezte, hogy az aktualitások fókuszában a tanévkezdés és az intézményi költségvetést érintő nyári jogszabályi változások, kormányzati intézkedések álltak.
A résztvevő pedagógusok egyéni érdeklődésük, intézményi feladataik alapján választottak az Evangélikus Pedagógiai Intézet munkatársai és meghívott külső előadók által tartott foglalkozások közül.

A Farkas vagy bárány – Különböző nézőpontok a bántalmazás megítélésében c. műhelyben Surapka Borbála pedagógiai szakértő és Dr. Braun Pál tanügy-igazgatási referens bemutatta a „ZÁRÓKŐ – Ajánlás a bántalmazás megelőzésére és intervenciójára evangélikus nevelési – oktatási intézmények számára” című dokumentumot. Rövid elméleti előadás keretében tisztázták a bántalmazás fogalomkörét, majd egy gyakorlati feladat segítségével rávilágítottak, hogy a bántalmazás megítélésében milyen fontos szerepe van a nézőpontunknak és a rendelkezésünkre álló információknak. A műhely nem titkolt célja volt, hogy hangsúlyt kapjon a pedagógusok meghatározó szerepe a biztonságos, bántalmazás-mentes óvodai, iskolai, kollégiumi környezet megteremtésében.

A „Milyen nagy alkotásaidnak száma, Uram…” (Zsolt 104, 25) c. műhely a Dinós áhítatok és az Igéző jelek –Színező füzet c. könyvek bemutatásával egybekötött gyakorlati foglalkozás volt Boda Zsuzsa szerkesztő és Valentinyi Erika pedagógiai szakértő vezetésével. Ezt a foglalkozást óvodapedagógusok és tanítók részére hirdették a szervezők, akik a program után elmondták, hogy a délelőtt többször elhangzott „Evangélikusnak lenni jó!” élményét tapasztalhatták meg látva a résztvevők kreativitását és ötletgazdagságát.

A Luther kiadó két kiadványának bemutatására azért került sor, mert ezek a könyvek igen jól használhatóak az általános iskolás gyerekek (főként alsó tagozatosok) és az óvodások körében végzett nevelő-oktató munka során. Ennek lehetőségét vizsgálták meg csoportmunka keretében, kooperatív technikák segítségével óraterveket, foglalkozásterveket készítettek a tanítók és az óvodapedagógusok.

Az innováció évek óta középpontban álló kérdés. De mi tekinthető annak? Mi az, ami a megújulás és az újítás fogalmán túlmutat? Hogyan élik meg azok, akik – reménység szerint – a régi szeretettel fordulnak nap, mint nap a jövő nemzedéke felé? Ennek tudatosítása, egyéni megélése kulcskérdés mindennapi munkájuk során, és a szakmai támogatás kiemelt feladata az Evangélikus Pedagógiai Intézetnek.

Ezzel a kérdéskörrel foglalkozott „Az Úr minden ösvénye szeretet és hűség” (Zsolt 25, 10) – Elköteleződés és innováció c. műhely igen népes résztvevői köre. Bujdosó Erika és Sziráki György pedagógiai szakértők dinamikus csoportmunkára alapozott foglalkozásán a pedagógusok és iskolalelkészek közösen tárták fel az innovatív attitűdű pedagógiai munka megjelenési és támogatási lehetőségeit. A műhelyben szó került a „Gyümölcsöt teremjetek!” köznevelési stratégia innovációt szorgalmazó beavatkozási pontjának gyakorlati megvalósításáról is.

Koczor Tamás iskolalelkész és Kóródiné Csomós Anikó szaktanácsadó „A búza és a konkoly” – teológiai tartalmak digitális megjelenítése c. műhelyben bemutatta az Evangélikus Digitalizációs Program keretében, a kisiskolások, valamint gimnazisták számára készült, teológiai tárgyú tananyagokat. Öröm ezeknek a videóknak – és a kisebbeknek készült digitális és hagyományos formában is megjelentetett játékoknak – a felhasználási lehetősége a hittantanításban, ugyanakkor a műhely résztvevői egyetértettek abban, hogy a személyes beszélgetés értékességét éppen ezeken a tanórákon nem cserélhetjük le.

A konferencia úrvacsorás istentisztelettel zárult, amelyen Krámer György prédikációjában Mt15, 21-28 alapján a reménységről szólt, hogy az új tanév kezdetén az evangélikus intézményekben a pedagógusoknak van bátorsága, okossága és alázata Isten igéje igazságát szeretetteljesen képviselni, megélni és megmutatni, hogy evangélikusnak lenni jó.

A tanévnyitó rendezvényről készült további képek megtekinthetők az Evangélikus Nevelés Facebook oldalán.

Szöveg: Bujdosó Erika
Fényképek: Magyari Márton

Hálaadó tanévnyitó istentisztelet

Hálaadó tanévnyitó istentisztelet

Hálaadó ünnepséget tartottak a budapesti Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskolában 2021. augusztus 31-én.

Az iskola új épületrészének átadása Kondor Péter püspök áhítatával kezdődött, amelyen az iskola pedagógusai és diákjai zenei szolgálatot adtak. Erdészné Nagy Éva igazgatónő köszöntőjében az ünnepséget az öröm, a hála és a köszönet alkalmának nevezte.

Öröm, mert a több éven át tartó építkezés végre befejeződött: az iskola alagsorában a romos pince és a használaton kívüli raktár helyén könyvtár, digitális kultúra szakterem, osztálytermek, rajz és technika szakterem, mosdók és technikai helyiségek kerültek kialakításra. Hála, mert Isten segítségével az építkezés által generált akadályokat és nehéz helyzeteket mára maguk mögött tudhatják, így az új tanév is már jelentősen jobb oktatási körülmények között kezdődhet.

Az igazgatónő köszönetét fejezte ki a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, Rákosmente önkormányzatának és az iskola szülői közösségének. Megköszönte a tervezők, a kivitelezők munkáját, az intézmény minden munkatársának pedig azt, hogy az építkezés mindennapjainak terhét közösen, nagy türelemmel viselték. A köszönő szavakat követően püspök úr Isten oltalmát kérte az új épületre, az itt dolgozókra és a gyermekekre, akikért mindez épült.

Az iskola teljes közösségének részvételével 18 órakor kezdődött a Rákoskeresztúri Evangélikus Templomban a tanévnyitó istentisztelet Kondor Péter püspök és Brebovszkyné Pintér Márta iskolalelkész szolgálatával.

A tanévnyitón az iskola új pedagógusainak fogadalomtételére és az első osztályosok köszöntésére is sor került.
Az évnyitó kedves színfoltja volt Farkas Réka (8.o.) és Farkas Márton (1.o.) közös szavalata, amelyben a „Podi” közösségének aktuális hangulata így szólalt meg:

„Újra eljött a szeptember,
újra együtt, újra itt,
keresem a megszokottat,
észlelem, mi változik.”

Tanévnyitó Pedagógus Konferencia

Tanévnyitó Pedagógus Konferencia

Az Evangélikus Pedagógiai Intézet – a tavalyi kényszerszünet után – idén újra megszervezte a tanévet kezdő, országos pedagógustalálkozót. 2021. aug. 27-én a hagyományos helyszín, Aszód helyett most Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodájának épületében került sor a rendezvényre. Az evangélikus nevelési-oktatási intézményeket képviselve – ugyan korlátozott létszámmal – de ismét intézményvezetők és pedagógusok érkeztek az Üllői útra. A rendezvény hangulatát a személyes találkozás öröme határozta meg.

A vendégek a regisztrációval párhuzamosan a 2021/2022-es tanév falinaptárát és a Digitális módszertani kézikönyv képzők számára c. kötetet vehették át. Az EPSZTI minden megjelentnek egy pólóval is kedveskedett, amelyen a már jól ismert Luther-fejes grafika (a reformátor életének és hitvallásának legfontosabb szavaival rajzolva) és az evangélikus nevelési-oktatási intézmények teljes felsorolása látható. Az óvodák és az általános iskolák mindezeken túl egy digitális kiadvánnyal is gazdagodtak: a pendrive-on található MESEtár c. gyűjtemény készítése még a tavaszi óvodabezárás idején kezdődött. Ekkor a NOO-EPSZTI felhívására sok-sok óvodapedagógus küldte el hangfelvételként rögzített mesemondását. Reméljük, hogy az óvodai csoportszobákban és az iskolákban is szívesen hallgatják majd ezeket a meséket a gyermekek.

Az évnyitó konferencia plenáris programjának kezdetén Majorosné Lasányi Ágnes, az Evangélikus Pedagógiai Intézet vezetője köszöntötte a megjelenteket. Az igazgatónő a múlt tanév eseményeit és kihívásait is felidézve fejezte ki reményét, hogy az idén a pedagógusok és a gyermekek – a személyes együttlét sok-sok gazdagító élményének hatására – újra repülni, szárnyalni tudnak majd.

Ezt követően dr. Fabiny Tamás elnök-püspök igehirdetésében az öröm, a közösség és a remény hármasságát kapcsolta a pedagógusok összejöveteléhez. Joan Miro, katalán festőművész Az ég kékjének aranya c. képét és Radnóti Miklós Első eclogáját idézve a spanyol polgárháború, majd a második világégés, valamint a közelmúltunkat meghatározó járvány és az afganisztáni hatalomátvétel megrázó pillanatképeit sorakoztatta föl.

Emlékeztetett, hogy akár a művészet nyelvén megfogalmazott érzésekből, akár a média által közvetített élményekből és saját megéléseinkből is arra kell jutnunk, hogy a félelem, a kiszolgáltatottság és aggodalom közepette is meg kell hallani a remény hangját. Veszélyből esély csak akkor lehet, ha Krisztus igéjébe kapaszkodunk. A felfelé tekintés, a felülről vezéreltség jellemzi a keresztyén embert, erről ismerszik meg a keresztyén oktatási intézmény – erről kell a gyermekeknek is beszélni. Ez nem lehet csak az iskolalelkészek és a hittan tanárok feladata – ahogy a közös földünk ökológiai állapotáért is közös a felelősségünk, úgy közös feladatunk „a mennyre készíteni szívünket”.

Az elhangzottakat Weöres Sándor szavaival, Gryllus Dániel dallamával és Fabiny Katalin segítségével felhangzó közös ének erősítette meg:

„Amit nekem adsz: mindenkinek adod”, hirdeti a földi hatalom.

Ezt követően Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár videóelőadását tekintették meg a résztvevők. A tanévnyitó alkalmából rögzített felvételen először az elmúlt tanév erőfeszítéseiért és a helytállásért mondott köszönetet. Kiemelte, hogy a hivatásukat elkötelezetten és innovatívan végző pedagógusoknak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány csak nehezíteni, de megakadályozni nem tudta a folyamatos munkát, így sikeresen zárhattuk a tavalyi tanévet. Összefoglalta a járvány elleni védekezés tapasztalatait és bemutatta az idei tanévre való felkészülés elemeit, majd röviden ismertette a köznevelésben várható fejlesztések céljait, irányait. Reményét fejezte ki, hogy az új tanév teljes egészében jelenléti módon tud majd megvalósulni.

Az evangélikus köznevelési rendszer következő 5 évét a „Gyümölcsöt teremjetek” stratégiában megfogalmazott fejlesztendő területekre koncentrálva tervezi. Erről már Varga Márta, a nevelési és oktatási osztály vezetője beszélt. Kiemelte, hogy a pedagógusok sokrétű tevékenysége – Márai Sándort idézve – hasonlíthat tudóséhoz, íróéhoz, művészéhez…, de mindenkor arra van szükség, hogy munkájuk lélekkel végzett legyen.

Rövid szünet után Dr. Kodácsy-Simon Eszter tanszékvezető egyetemi docens Evangélikus iskola és környezetvédelem: Alapok és lehetőségek című előadására került sor. A hallgatóságot többször aktívan bevonó előadó napjaink környezeti katasztrófáit, az árvizeket, hőségriadókat említve hangsúlyozta, hogy a Bibliában is olvasható özönvíz, éhínség, járvány. Ha a mai, természetvédelmi kihívásokra keressük a választ, akkor azt a Biblia olvasásával kezdjük. Majd az evangélikus identitásunkat jellemző párbeszédre biztatott. A legkisebb tettek is fontosak, mert hosszú és jelentős folyamatokat indíthatnak el – tartsa ezt szem előtt minden pedagógusközösség, amikor a gyermekekkel, diákokkal környezetvédelmi témákról kezdeményez együttgondolkodást. Rámutatott, hogy azért szükségesek és fontosak ezek a beszélgetések, mert – ahogy azt a 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás megállapította – az iskolás korú gyermekek között minden második amiatt aggódik, hogy világunk élhető marad-e. A környezet védelméért vállalt tettek nemcsak az aggodalom csökkentésére jók, de arra is, hogy a közös felelősséget erősítsék. Adjanak bátran teret a gyermekek kezdeményezéseinek – kérte az előadó a pedagógusokat –, mert a környezetvédelmi témákban igen tájékozottak a tanulók, sőt, az egymástól tanulásnak is ez lehet a legjobb terepe.

Az elméleti témafelütés után a megvalósítás gyakorlati lehetőségeiről beszélt Gadóné Kézdy Edit, a Deák téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője, az Ararát teremtésvédelmi munkacsoport tagja.

A munkacsoportot, annak tevékenységét a természet- és a környezetvédelem és a teológia találkozásaként jellemezte, amelyben a teológus és lelkész tagok mellett – saját szavait idézve – ő, a biológiatanár képviseli a „földhözragadt” pedagógiát. A munkacsoport programjaival, kezdeményezéseivel a gyülekezetben élők már találkozhattak, de a tanév elején több, intenzív lebonyolítású program is megjelenik majd a nevelési-oktatási intézményekben.

Elsőként említette az Ifjúságért roadshow-t, amely programot a Lutheránus Világszövetség támogatja. Egyetemista fiatalok bevonásával kívánják a középiskolásokat a teremtésvédelem témájára érzékenyíteni és cselekvővé tenni, például a klímaigazságosság, lokális cselekvés – globális gondolkodás témák felvetésével kezdeményeznek még az ősz folyamán iskolai programokat.

Szeptember utolsó hetében a Teremtés hete programjaihoz várják a csatlakozó intézményeket. A módszertani útmutatót is tartalmazó füzetet már megkapták az intézmények, ennek kidolgozásában Zsóri-Ments Orsolya, kőszegi iskolalelkész is részt vett. A munkacsoport honlapja – www. teremtesunnepe.hu – sok hasznos információval segíti az érdeklődőket, a programra az óvodák, általános iskolák jelentkezését is várják.

Harmadikként ismertette Gadóné Kézdy Edit a Műveld és őrizd! projektet, amely jelenleg az evangélikus gyülekezetek környezettudatosságának felmérését és ennek fokozását célzó program. A köznevelési intézményekben eddig a járvány miatti korlátozások akadályozták a program elindítását, de ha az oktatás jelenléti lesz és az is marad, akkor azonnal elkezdődhet ennek a projektnek a megvalósítása is.

Utolsóként említette a gyümölcsfa ültetési programot, amely már évek óta – leginkább a gyülekezetek körében – ismert. Szeretettel ajánlotta a gyümölcsfák ültetésére, gondozására alkalmas körülményekkel rendelkező óvodáknak és iskoláknak, hogy vállaljanak faültetést és -gondozást.

A plenáris előadásokat követő ebédszünet alkalmat adott a kötetlen beszélgetésekre és néhány, az országos iroda munkatársaival elrendezendő, gyors ügyintézésre is. A folyosókon, az aulában beszélgetőcsoportok alakultak, mindenki igyekezett néhány szóval üdvözölni a régen látott kollégákat.

Az aula barátságos zsongását egy érces férfihang szakította meg: Sziráki György, az EPSZTI igazgatóhelyettese, pedagógiai szakértő kérte néhány percre a jelenlévők figyelmét. Az így megtartott rendhagyó kiállításmegnyitóval indította útjára azt a vándorkiállítást, amely az evangélikus oktatás természettudományos kiválóságait mutatja be. A vándorkiállítás az evangélikus középiskolákban lesz látható, alkotóik szándéka szerint a közös értékek bemutatása és megismerése így is szolgálhatja az identitás erősítését.

A konferencia programja ezt követően szekciófoglalkozásokkal folytatódott.

Az intézményvezetők a tanév indításához kapcsolódó feladatokról, aktualitásokról tanácskoztak Varga Márta osztályvezetővel. Ez a rendezvényrész a rendszeres intézményvezetői tájékoztatók sorába illeszkedően került megrendezésre.

A szaktanácsadók, akik közül többen ettől a tanévtől látják el ezt a megbízatást, most találkoztak először személyesen. Gáspárné Vágási Julianna pedagógiai szakértő ismertette a szaktanácsadói szolgáltatás folyamatát és az ennek igénylését, a teljesítés követését és dokumentálását biztosító, rövidesen induló szaktanácsadói portált. Ezt követően a szaktanácsadók tevékenységi köreikről és azok jellemzőiről folytattak megbeszélést. Az ismerkedő, tudásmegosztó és kapcsolaterősítő program élénk párbeszédekkel és gondolatindító felvetésekkel zajlott.

Az elmúlt tanévben rendszeres, online szakmai műhelyen vettek részt az intézményvezető óvodapedagógusok. Most végre az intézményeket képviselő óvodapedagógusok találkozhattak személyesen is. Melyik evangélikus óvoda nevében jelenik meg a Venus bolygó? – ez volt az egyik kérdés a kahoot kérdőívben. Surapka Borbála és Valentinyi Erika pedagógiai szakértők vezetésével az evangélikus óvodák megismerését, a pedagógusok közösségének megerősítését szolgálták a vidám hangulatú játékos feladatok.

A „Kihívások és válaszok” – digitális készség- és képességfejlesztés címmel meghirdetett szekcióban két intézményi innováció bemutatására került sor. Az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanítója, Poórné Bokor Hajnalka a saját kutatásának eredményeit ismertette. A pedagógus a kisiskolás gyermekeknél az online videójátékok használatából adódó kommunikációs változásokról készített felmérést a szülők körében. A számszerűségükben időnként sokkolóan ható adatokat a saját gyűjtéséből válogatott szövegekkel (írásos feljegyzésekkel, hang- és videófelvételekkel) illusztrálta. A résztvevők saját élményei megerősítették a hallottakat: a jelenség általános, de az angol nyelv örvendetesen gyors megtanulása mellett vannak a gyermekek nyelvhasználatára kedvezőtlen hatásai is. Az orosházi tanítónő saját gyakorlatában kevésbé ártónak megismert játékokat ajánl a családoknak, és ezt szorgalmazza pedagógustársainál is.  

Hogyan lehet a magyar nyelv igényes használatát segíteni, s ehhez a szépirodalmat is rendszeresen olvasóvá nevelni gyermekeinket? A kérdésre Gazsóné Gugolya Beáta, a Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda magyar szakos tanára az intézmény innovációját, a Benka Tékát bemutatva adott egy lehetséges választ. A Benka Téka „szobáiban” játékos kedvű felfedezőként, az EPSZTI könyvtárának digitális lehetőségeit kihasználva néztek körül a résztvevők. Bujdosó Erika pedagógiai szakértő és Magyari Márton digitális médiatervező facilitálásával szakmai beszélgetés kezdődött, amelynek gondolatai inspirációként is hatottak a résztvevőkre. Reméljük, hogy ehhez a már működő kezdeményezésekhez újabb kollégák és intézmények is kapcsolódnak majd.

A konferencia résztvevői közül azok, akik a MEE országos irodájának épületegyüttesét szerették volna jobban megismerni, Balogh Kriszta tantárgygondozó vezetésével egy sétát tehettek, amelynek keretében az Evangélikus Országos Könyvtár különlegességeit is láthatták. A közel harmincezer kötetes, főúri Podmaniczky-Degenfeld Gyűjtemény megtekintése után a könyvtár modern olvasótermében örömmel hallgatták a tájékoztatást a családfakutatás lehetőségéről.

A délután további programjára ismét a 2. emeleti templomban gyűltek össze a résztvevők.

Szemerei János, oktatásért felelős püspök köszöntő szavaival kezdetét vette az idei év kitüntetéseinek átadása. A díjazottak méltatását Valentinyi Erika pedagógiai szakértő olvasta fel.

Idén az Év óvodapedagógusa díj kitüntetettje: Szabó Bálintné, a budapesti Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola óvodapedagógusa.

Az Év tanítója kitüntetést Sztrehovszki Mária, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda pedagógusa kapta.    

Egyházunk országos presbitériuma az Év tanára díjban részesítette Csiszár Katalint, a soltvadkerti Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola tanárát és Szabó Andrásnét, az Aszódi Evangélikus Petőfi Sándor Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanárát.

Az Év pedagógusa díjakat Szemerei János püspök, Gadóné Kézdy Edit a Nevelési és Oktatási Bizottság elnöke és Varga Márta a NOO osztályvezetője együtt adta át.

Ezt követően került sor az Evangélikus Pedagógiai Intézet által alapított, Arany Lélek díj idei kitüntetettjeinek bejelentésére. A díj átadására és a díjazottak bemutatására Majorosné Lasányi Ágnes igazgatónő mellé a díjazott pedagógusokat jelölő közösségek meghívott képviselői álltak.

Aranylelkeink az idén ketten vannak: Székelyhidi Tünde, a Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola tanítója és Schmittinger Anikó, az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanára.

Minden díjazottnak gratulálunk, hivatásukban további sikereket, életükhöz jó egészséget kívánunk, munkájukra Isten áldását kérjük!

A konferenciát úrvacsorás istentisztelet zárta, amelyen Krámer György lelkész és Koczor Tamás a Deák Téri Gimnázium iskolalelkésze szolgált.

Krámer György országos irodaigazgató a Préd 3, 9-13 alapján tartott prédikációjában az elmúlt évek nehézségeinek megélését, a kitettség, a kiszolgáltatottság és a kiszámíthatatlan változások miatti sebezhetőség megtapasztalásának hitünkre gyakorolt hatásáról is szólt. Az átélt próbatételek Istennel kötnek szorosan össze, a megpróbáltatásainkból erő fakad. Ezért az a mondat, hogy az intézményvezetők, a pedagógusok „már mindenre fel vannak készülve” – nem azt jelenti, hogy már azért nem vár senki semmi nagyot, hogy ne csalódjunk megint… és igazából nem tervezünk túl a minimumon azért, hogy ne legyenek megint nagy veszteségeink…
Ehelyett a Mindenre fel vagyunk készülve pozitívan értendő! Jelentse ez azt, hogy nem keserűen, bezárkózva, nem a kisebb-nagyobb veszteségeinken bánkódva, hanem érett hittel, állandó és megújuló reménységgel indítjuk ezt a tanévet!

Az úrvacsorára készülő közösséget emlékeztette a választott igeszakasz utolsó mondatára: örüljünk, hogy ehetünk és ihatunk! Örüljünk, hogy asztalközösségben lehetünk mi mind, akik ma megtapasztaltuk, hogy milyen felszabadító öröm és erő van a találkozásban. Legyünk mindenre felkészültek, „csak azértis” nyitottsággal felkészültek.

Felkészültek az Istennel való találkozásra. 

Tanévnyitó- és hálaadó istentiszteletet tartottak az Evangélikus Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet megalakulásának alkalmából

Tanévnyitó- és hálaadó istentiszteletet tartottak az Evangélikus Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet megalakulásának alkalmából

Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna

Hálaadó istentisztelet keretében Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke beiktatta hivatalukba az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) munkatársait 2014. augusztus 29-én, pénteken Budapesten.

Igehirdetésében Gáncs Péter hálát adott az összes evangélikus oktatási intézmény létrejöttéért. Kiemelte, hogy a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium a rendszerváltás idején, éppen 25 évvel ezelőtt, 1989 szeptember elsején nyitotta meg újra a kapuit. Hangsúlyozta, hogy mind a jelenleg meglévő 43 oktatási intézményünkért Istent illeti meg a hála és imádságainkban szorgalmasan kell hordoznunk iskoláink szolgálatát.

Az istentisztelet keretében ezután beiktatták az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet vezetőjét, Tarjánné Sólyom Ildikót, valamint munkatársait. Az iktatást Gáncs Péter elnök-püspök végezte, mellette a liturgiában Darvas Anikó, Rozs-Nagy Szilvia és Koczor Tamás lelkészek segédkeztek.

A teljes cikk az evangelikus.hu oldalán olvasható